(A cikk címére kattintva letöltheti a teljes konzultációs anyagot) Európában az elmúlt 150-200 évben, az ipar, a mezőgazdaság és nem kevésbé a városiaso-dás sok kárt okozott a patakok, folyók, tavak vizében. A romlás a vizek élővilágában volt a legriasztóbb. Ezzel együtt Európa nagy területein jelentősen növekedtek az árvizek, belvizek, különösen a Kárpát-medencében az aszálykárok. Az Európai Unió tagországai már az 1990-es években elhatározták, hogy megálljt paran-csolnak ennek a folyamatnak és 2015-ig közös erőfeszítéssel, amennyire csak lehet, rendbe hozzák, jó állapotba helyezik Európa vizeit, különös tekintettel a vízi élet feltételeire. Ennek a hatalmas, rendkívül bonyolult munkának a célját, eszközeit és módszereit az Európai Közös-ség vízügyi politikáját megtestesítő Víz Keretirányelv (VKI) határozza meg. A javulás elérése érdekében 2009-ig minden országnak vízgyűjtő gazdálkodási terveket kell készítenie a saját vízgyűjtőire az érdekeltek széleskörű bevonásával. Ez tartalmazza majd azokat a tennivalókat, amelyek megvalósítása esetén a folyók, tavak, felszín alatti vizek jó állapotba kerülhetnek. A tervezési folyamatot munkaprogram és ütemterv készítése előzte meg, melyet egy fél-éves időszak alatt az érintetteknek volt lehetősége véleményezni. Ennek eredményeként ki-alakult a hazai „Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés” 2009. év végéig tartó menetrendje.