Akadálymentes változat





Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Káloz község története


Káloz község Fejér megye legrégebbi települései közé tartozik. A környéken talált régészeti leletek szerint már az  ókorban is éltek itt kelta eredetű népek.
A község folyamatosan lakott Szent István kora óta. Györffy György kutatásai szerint egyike azoknak a Fejér megyei településeknek, melyeknek lakóit első királyunk telepített a Sárvíz mellékére, hogy a fejedelmi törzs szállásterületeit védelmezzék ellenségeitől.
Valószínűleg ebből a korból származik a község neve, mely a „káliz” népnévből ered. Az eredetileg iráni nyelvű káluzok olyan törökös jellegű mohamedán vallású népcsoportot alkottak, melyek tagjai katonai erényekben gazdag, a kereskedelemben  járatos emberek voltak. A király valószínűleg rájuk bízta a terület védelmét.
Mások szerint a falu határában termő, jó hozamú búza kalásza adta volna a településnek a nevet. (Talán erre utal a község címerében látható búzakalász is, melyet a környék vízi-világát jelképező furcsa madár tart.)
Ahogy láthattuk, a falu eredetileg királyi birtok volt, melyből a XI. sz-ban egy részt a veszprémi egyház kapott.
Később találunk utalásokat arról, hogy a fehérvári káptalanhoz tartozott. A község neve írott formában először egy 1326-ból származó oklevélben látható. „Kaluz” alakban. Későbbi oklevelekben „Villa Kalaz” vagy „possessio Kaloz” néven szerepel.
1332-ben már említik a plébániát, melynek gazdája bizonyos „Lukács pap” aki pápai adót fizetett.  1351-után a dunántúli családok között szerepel a Kálozfalvi család a 4-10 faluval bírók között, valószínűleg Káloz is közéjük tartozott.
A török korban községünk sokat szenvedett. A hódoltság és a Királyi-Magyarország határán feküdt , ami megmagyarázza, hogy miért adóztak a káloziak töröknek, magyarnak egyaránt.
Az 1550-es években a várpalotai vár vitézei a török elleni harcok jutalmaként zsold helyett falvakat kaptak. Így lett Káloz Horváth Balázs birtoka 1551-ben és egyben a várpalotai vár tartozéka. Ugyanakkor itt húzódott a török fehérvári szandzsák (Csákvár- Seregélyes- Káloz) határa, ami azt jelentette, hogy  községünk területe ütköző zóna volt. Ezzel is magyarázható, hogy egy 1617-ből származó összeírás szerint Káloz elhagyott puszta település. 1647-ben több Fejér megyei helységgel együtt rövid időre Veszprém megye kormányzata alá került.
Káloz, a XVII. Sz. második felében került a Zichy család Vázsonykői ágának kezébe. A későbbiekben ez a család meghatározó szerepet játszik községünk történetében.
Az 1700-as évek elején, Zichy Imre birtoka. Adony, Soponya, Láng, Hörcsök, Hatvan, Eörs, Szentmiklós stb. településekkel együtt. 1704-ben a lakosok egy része Egresre menekült. Levelükben ezt írták: „Amióta Szegény Helységünkből idestova a java a gazdáknak eloszlék, a kuruc rajtunk való reguálása miatt jöttünk Egresre.” Ekkor  lakosság többsége még református.
1736-ban Zichy Jánosné kezdeményezésére a helyi katolikusok egy kis kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére. 1749-ben újjáalakul a plébánia, ettől kezdve vezetik a keresztelési, házassági és halotti anyakönyvet.
1787-88-ban felépítik Zichy János kegyúr kezdeményezésére a ma is álló római katolikus műemlék jellegű templomot Nagyboldogasszony tiszteletére.
Abból az időszakból származik a ma látható református templom is.
Káloz történelmében jelentős dátum 1782, amikor Zichy Ferenc földesúr az uralkodótól vásárjogot kért. A három vásárt Virágvasárnap keddjén, július 2-án és Szentmihálykor tartották.
Az 1784-85-ös összeíráskor Kálozt már a megye mezővárosai között említik, ahol később működött hadikórház, uradalmi börtön, 37 iparos, okleveles bábák, orvosi körzet, református, katolikus, zsidó iskola, gyógyszertár stb. Rövid ideig itt élt Kunoss Endre költő is , a Zichy család nevelője, akinek sírja a helyi temetőben található.
1848 eseményeiből a káloziak is kivették a részüket. A források szerint 1848. október 3. éjszakáján a község lakói föltartóztatták Róth tábornok visszavonuló csapatait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ozorai népfelkelők pár nappal később szétverhették őket. A helyi megmozdulás szervezői Akter István plébános és Izsányi Endre jegyző voltak. E napok eseményeihez tartozik a község akkori földesurának, gróf Zichy Ödönnek a kivégzése. A gróf menlevelet kapott Jelasicstól szeptember 29-én, amit másnap Kálozról adonyi birtokára tartva Görgei nemzetőrei megtaláltak nála. A grófot árulással vádolták, amit ő azzal magyarázott, hogy csupán birtokai védelmére kért garanciát a horvát bántól.
Görgei haditörvényszéke ezt nem fogadta el és még aznap felakasztották Lórévnél Csepel szigetén. Holttestét hazahozták Kálozra és a katolikus templomban helyezték örök nyugalomra.
Később, 1852-ben Ferenc József felkereste e sírt és itt imádkozott elhunyt híve lelki üdvéért. Az eseményt egy emléktábla örökíti meg a templom szentélyében.
A XIX. sz. küszöbén községünk virágzó településként lépett át, de a század viharai (háborúk, forradalmak, áldozatok) sajnos nagyon megtépdesték. Ezek az események azonban egy külön tanulmányt igényelnek. Reméljük, hogy a XXI. Század egy újabb fellendülést fog hozni és ez a gazdag múlt sok értékkel fog gyarapodni.


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel


  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók