Jól halad az uniós jogharmonizáció, habár a több tízezer helyhatósági rendelet felülvizsgálata még távolról sem fejeződött be. A készültség a nagyobb településeken 60-70 százalékra tehető, de vannak olyan megyék, ahol a kistelepülések 30 százaléka még hozzá sem kezdett. A gondok a szaktárca szerint nem drámaiak, bár a kincstári optimizmusnak némiképp ellentmond a kodifikációs „gyorstalpalók” lázas szervezése.
A 3200 önkormányzatnak május 1-re összhangba kell hoznia saját rendeleteit az uniós jogrendszerrel. A kistelepülések önkormányzatainak egy része jelentős elmaradásban van uniós jogharmonizációs feladatainak ellátásában, ezért Lamperth Mónika belügyminiszter az érdekszövetségeket és a közigazgatási hivatalokat is arra kérte, biztosítsanak szakmai segítséget az érintett helyhatóságoknak rendeleteik módosításához. ” Felmérettem, hogy egy-egy térségben melyek azok az önkormányzatok, ahol már készen állnak, és melyek, ahol még hozzá se láttak, vannak olyan megyék, ahol a kistelepüléseknek a 30 százaléka még hozzá sem kezdett" - közölte a sajtóval meglepetés erejével talán már nem is ható hírt a belügyminiszter.
A jogharmonizáció aktuális helyzetének megítélésénél főként a helyi rendeletek magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelését vették górcső alá a szakemberek. Kisebb hangsúlyt kapott a saját elhatározásból alkotott helyi jogszabályok vizsgálata. E rendeletek aránya a hatályos önkormányzati normák között egyébként sem meghatározó. Mind pozitív, mind negatív példa akadt valamennyi megyében, és minden településtípuson belül. Az adatok azonban így is alkalmasak egy általános kép kialakítására.
A felmérés az önkormányzatok (általában a jegyzők) által szolgáltatott adatokon alapul, és egy-egy kérdést eltérően értelmeztek a válaszadók – derült ki.
A szakemberek egyrészt arra keresték a választ, hogy milyen problémákkal szembesültek az önkormányzatok a feladat teljesítése során, és milyen segítséget várnak ezek leküzdéséhez. Másrészt azt firtatták, hogy a közigazgatási hivatalok milyen segítséget igényelnek annak érdekében, hogy maradéktalanul érvényesíteni tudják az uniós követelményeket a törvényességi ellenőrzéseiknél.
A jogharmonizációs feladatok teljesítésének készültsége első sorban település-típusonként mutat eltéréseket.
A megyei (fővárosi) önkormányzatok többsége folyamatosan végzi a munkát, jellemzően a főjegyző irányításával, és a felkészült apparátus segítségével (pl. Budapesten a Főpolgármesteri Hivatal két ügyosztálya is részt vesz a harmonizációban). A rendeletek felülvizsgálata jól halad, a készültség 60-70%-ra tehető.
A megyei jogú városok, nagyobb városok, fővárosi kerületi önkormányzatok a jegyző irányításával végzik a munkát. A jegyzőt megfelelő számú, és felkészültségű szakértő segíti a feladat teljesítésében, akik részben a polgármesteri hivatal munkatársai közül (aljegyző, referens, irodavezető), részben a képviselő-testület tagjai közül (illetékes szakbizottság, alpolgármester - Budapest, Főváros IV. kerület, Orosháza) kerülnek ki.
Ezeknél az önkormányzatoknál már megtörtént a dereguláció, a rendeleteik egységes szerkezetbe foglaltak, naprakészen és általában elektronikusan is nyilvántartottak. A készültség szintén 60-70 %-ra tehető, és van, ahol már be is fejeződött a feladat teljesítése (pl. Győr).
A kisebb városokban kevésbé kedvező a kép. A végrehajtás felelőse itt is a jegyző, aki az önkormányzatnál gyakran egyedül próbál megbirkózni a feladattal. Intézkedési terv készítésére is ritkábban kerül sor, de itt is előfordul minta értékű program (pl. Makó). A legtöbb helyen megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a feladatról, de hiányosságok is előfordulnak. A készültség 50%-ra becsülhető.
Szinte minden megyében vannak olyan községi önkormányzatok, ahol kifogástalan a feladat teljesítése, a rendeletek csekélyebb száma, de inkább egyes jegyzők felkészültségének, szakmai érdeklődésének, ambícióinak köszönhetően. De ezek inkább kivételek. Arra is van példa, hogy bevallottan meg sem kezdték a feladat teljesítését. A feladatot gyakorlatilag mindenhol a jegyző végzi, ritkán lehet találkozni más felelős megnevezésével, és ez a tény különösen több községre kiterjedő körjegyzőség esetén eleve magában hordozza a végrehajtás intenzitásának alacsonyabb fokát. A városokhoz képest gyakrabban fordul elő, hogy az önkormányzatok hiányos ismeretekkel rendelkeznek a harmonizálandó jogterületekről. A készültség 30-40 %-ra becsülhető, de a községek között is előfordul olyan önkormányzat, amely saját értékelése szerint a feladat teljesítését befejezte.
Ma már a minisztériumok is kiemelten kezelik a helyi önkormányzatokat nyomasztó jogharmonizációs kérdéseket. A szaktárcák készek kidolgozni szakmai javaslataikat „Az uniós csatlakozás helyi önkormányzatokat érintő feladatai, a helyi önkormányzati rendeletek átvilágítása közösségi jogi szempontból” c. módszertani segédanyaghoz.
A Belügyminisztérium az érintett minisztériumok, valamint a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok bevonásával megkezdte a módszertani segédanyag felülvizsgálatát. Mondhatni, a 24. órában átadják a főbb jogszabály-szerkesztési ismeretek is. Hangsúlyosabb szerepet kapnak a helyi jogharmonizációs munka során az Európai Közösségek Bírósága által kialakított ítéletekben megfogalmazott jogelvek is. Okkal, hiszen az uniós jog elsőbbsége ellen az államigazgatás sem „fellebbezhet”.
A felülvizsgált és „hatályosított” segédanyagot a BM Önkormányzati EU Információs Központ közlése szerint várhatóan 2004 márciusában adják ki.
A közigazgatási hivatalok szervezésében pedig 2004. február második felében megkezdődik a jegyzők jogalkotási és jogharmonizációs képzése. Első turnusban 900, majd további 1400 jegyző részvételével számolnak az illetékesek, de 2004. május 1-jétől az egész magyar közigazgatás uniós „jogállamvizsgája” esedékes.
