EU-pályázatok – már a csapból is a „varázsszó” folyik, miközben a forrásra áhítozó települések egy jelentős része képtelen előteremteni a legminimálisabb önrészt, nem is beszélve egy teljes beruházás előre történő kifizetéséről. - A megoldás: az önkormányzatok és a bankok szorosan működjenek együtt a pályázati forrásgyűjtésre alkalmas két „gyógymód”, az úgynevezett banki társfinanszírozási, illetve a banki előfinanszírozási modellek elsajátításában és alkalmazásában – összegezte tapasztalatait Lantos Árpád. Az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna ügyvédi iroda jogásza szerint az üzemszerű működés legnagyobb akadálya: jelenleg nagyon korlátozott lehetőségük van a helyhatóságoknak arra, hogy a bankoknak valamilyen kockázat csökkentésére szolgáló fedezetet nyújtsanak. Ha ezt az önkormányzati törvény módosításával sikerül orvosolni, akkor kezdődhet meg a banki társfinanszírozás – állítja a szakértő.
– Bár egyes bankok már megtették a kezdeményezéseket a piacon, és a nagyobb önkormányzatok is látják az európai uniós lehetőségeket, a finanszírozási piac résztvevőinek nagy része még nem tudja pontosan, hogy mit kell tennie májustól, amikor Magyarország az unió részévé válik – mondta Lantos Árpád. De miért is fontos a banki előfinanszírozás, illetve a társfinanszírozás? Ez a kérdés akkor vetődik fel, ha az önkormányzatok nagyobb beruházásokra készülnek, és ehhez nem sikerült elegendő saját vagy állami forrásra szert tenniük, illetve nem sikerült időben megszerezniük azokat. Egy nagyobb projekt tisztán banki finanszírozása sem szokásos, éppen ezért a vegyes megoldások közé tartozik az úgynevezett előfinanszírozás. Ez akkor történik, ha az önkormányzat benyújtotta a pályázatát az Európai Uniónak, amely el is fogadta azt. Ilyenkor azonban sokszor előfordul, hogy bizonyos munkálatokat már előre el kell végezni – mondjuk egy nagyobb szennyvíztisztító vagy útberuházás esetén a talajt előkészítő földmunkákat kell végezni. Ezeket az előkészületeket ugyan támogatja valószínűleg a brüsszeli központ is, de sokszor előfordul, hogy késve érkeznek az uniós pénzek. Ezért a beruházás 10–15 százalékára hitelt kell felvennie a helyhatóságnak. Hasonló esetekben léphetnek közbe a bankok –magyarázta Lantos Árpád. A pénzintézetek gyakorlatilag áthidaló hitelt nyújthatnak, előfinanszírozva a be-ruházás korai szakaszát. Ilyenkor az önkormányzatok helyzete viszonylag könnyű: biztosra vehető, hogy rendelkezésre áll később a munkálatok ellenértéke. (Általában előfinanszírozásról akkor tárgyalnak a bankok, ha a helyhatóság már megnyerte az uniós pályázatot.) Így könnyebb kockázatot vállalnia a pénzintézetnek, vagyis olcsóbban tudja rendelkezésre bocsátani a kölcsönt.
Egy bank kevés
Persze mindehhez szükséges az is, hogy az önkormányzat „ügyesen” válassza ki a hitelező bankot. Nem jár ugyanis jól az a település, amelyik csupán egyetlen pénzintézettel áll kapcsolatban: számlavezető bankja minden városnak, községnek van, de az ilyen kialakult kapcsolatok néha rontanak az egyes ügyletek feltételein. Ezért a szakértők általában azt javasolják, hogy legalább két bankot kell megversenyeztetni az előfinanszírozásra. Ebben az esetben ugyanis jelentősen kedvezőbb törlesztési és kamatfeltételek érhetőek el, mintha a „helyi monopolhelyzetben” lévő pénzintézettel tárgyalnának kizárólag. Az előfinanszírozással tehát át lehet hidalni az ütemezési problémákat, és az európai uniós vagy a magyar állami átutalások is kiválthatók vele átmenetileg. Fontos megjegyezni már itt is, hogy az európai uniós támogatások sohasem közvetlenül az önkormányzathoz érkeznek, hanem mindig elkülönített, euróban vezetett számlákra. Az uniós hozzájárulás előbb a Magyar Államkincstáron folyik keresztül, de persze azután sem lesz szabadon felhasználható: folyamatosan figyelik, hogy ki mire költi a forintban át-utalt összegeket, és adott esetben monitoring (felül-vizsgáló, ellenőrző) bizottságot küldenek az önkormányzatokhoz a többlépcsős ellenőrzés keretében. A monitoring feladata annak ellenőrzése, hogy valóban a pontosan megjelölt célokra használják-e fel az uniós támogatásokat, és hogy a szükséges műveleteket az előre megjelölt ütemterv szerint, szakaszonként a meg-felelő időben hajtják-e végre.
A tanácsadókat jobban „szereti” Brüsszel, mint a pénzintézeteket
Az előfinanszírozás viszonylag egyszerű helyzetet teremt. Az önkormányzat felveszi a hitelt a banktól, majd azt megfelelő ütemben elkölti a projektre. A visszafizetés pedig szinte automatikusan történik, amint az Európai Unió utalja a pénzt. Gondot legfeljebb az jelenthet, hogy az EU-pályázatokban nincs szabályozva a banki szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy az EU nem finanszírozza a közreműködő bankokat, és minthogy „pántlikázott” pénzeket osztogatnak Brüsszelben, a finanszírozás díját valahonnan máshonnan kell kigazdálkodnia az önkormányzatnak. A banki közreműködés pályázatokba való beiktatásának élelmes módja azonban a tanácsadói szerződés megkötése a pénzintézettel vagy annak leányvállalatával. A tanácsadókat ugyanis jobban „szeretik” Brüsszelben – magyarázta Lantos Árpád. Ugyanakkor bonyolultabb a helyzet a banki társfinanszírozásnál. Itt elsősorban az okoz nehézséget, hogy az önkormányzatok nem igazán jó üzleti partnerek – legalábbis a magyar jog szerint. Önkormányzat ugyanis gyakorlatilag nem mehet csődbe, közszolgáltatásokat mindig el kell látnia a helyhatóságnak, a Belügyminisztériumnak a csődhelyzetbe jutott települések számára elkülönített összege pedig nem tesz ki komoly nagyságrendet. Éppen ezért ha bármilyen pénzügyi probléma adódik, a bankok nehezen hajthatják be követeléseiket egy önkormányzaton, és ez adott esetben nehézségeket okozhat.
Lantos Árpád szerint az önkormányzati törvény módosítására lenne szükség ahhoz, hogy hitelképessé váljanak a települések. Manapság ugyanis nagyon korlátozott lehetőségük van a helyhatóságoknak arra, hogy a bankoknak valamilyen kockázat csökkentésére szolgáló fedezetet nyújtsanak. Ha ez sikerül, akkor kezdődhet meg a banki társfinanszírozás. Ilyenkor az önkormányzat esetleg a később megvalósuló projekt bevételeiből ajánl fel garanciát a banknak a törlesztési részletek visszafizetésére. Ingatlanok elzálogosítása is szóba jöhet. Minderre azért lehet szükség, mert az Európai Unió a pályázatainál jelentős saját forrás fel-mutatását kéri. A forráshiányos magyar önkormányzatok azonban általában gyengék ahhoz, hogy elegendő saját forrást tudjanak felmutatni. A bankok ennek az önrésznek az előteremtésekor jönnek jól a települések számára. Ilyenkor persze jól el kell különíteni az uniós forrásból származó pénzeket a banki törlesztésekről. Az unió ugyanis nem finanszírozza a bankkölcsönöket, Brüsszel az adott projektre ad pénzt, amelyet a magyar állam egészít még ki. A központi költségvetésben be-vezetett megszorítások pedig alighanem idén tovább fokozzák a magyarországi beruházások gondjait, az állami hozzájárulás ugyanis egyre csökkenőbb arányú lehet.
Jó a tanácsadó, de még jobb, ha francia…
A nagyobb uniós pályázatok esetén igen fontos, hogy az önkormányzatok tanácsadócégeket alkalmazzanak. A kipróbált lobbisták ugyanis nemcsak a jogszabályok útvesztőiben igazodnak el, hanem a brüsszeli, többnyire francia nyelvű bürokrácia működési mechanizmusát is jobban értik, követik. Még a britek is azon a véleményen vannak, hogy a tanácsadócégek közül kifejezetten ajánlatos a francia vállalkozások szolgáltatásait igénybe venni. Az áruk, a díjszabásuk esetleg borsos – de a bennfentesek szerint megéri kikérni a véleményüket, s felhasználni őket még akár az olyan pályázatok esetében is, amikor mindenki azt hiszi, hogy már nyert ügye van…
Jelszó: PPP!
A bankok a brüsszeli döntéshozóktól függetlenül maguk is kötelesek elvégezni az adott önkormányzat, illetve a beruházás hitelbírálatát, és ennek során más szempontokat vesznek figyelembe, mint az EU döntéshozói. A banki társfinanszírozás előnye viszont az, hogy a kölcsönből előteremtett önrész nagyobb arányú is lehet, mint a 10–15 százalékos előfinanszírozási hányad, illetve a bankok és az önkormányzatok mellé sokszor magánvállalkozások is társulhatnak. Ennek egyik formája a PPP, vagyis a Public Private Partnership, amelynek megoldásai nálunk is kezdenek terjedni. A PPP előnye elsősorban az, hogy a közös projekt eredményeiből finanszírozhatóvá válik a későbbi működés, és az önkormányzatok költségvetésen kívüli eszközökkel finanszírozhatják akár egyes köztevékenységek ellátását is.
Kisokos a fejlesztési hivataltól
A pályázatíráshoz és a projekttervezéshez nyújt segítséget a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Pályázati kisokos című kiadványa. A tájékoztatóban gyakorlati tanácsokat, esettanulmányokat és hasznos linkeket találhatnak az érdeklődők.
A kiadvány 1. fejezete részletesen bemutatja a projektciklust és a különböző projektszakaszok legfontosabb feladatait, így a projekt gondos megtervezését, a pályázat elkészítését és a projekt lebonyolítását. A 2. fejezet két esettanulmány bemutatásával illusztrálja a projektciklus-menedzsment elméletét a projektötlet megszületésétől a pályázat benyújtásán keresztül a projekt zárásáig. A 3. fejezetben felsoroljuk, és röviden ismertetjük a legjelentősebb, az EU által támogatott pályázati formákat, amelyek különböző típusú projektek lebonyolításához biztosítanak pénzügyi forrást.
A 4. fejezet segítséget kíván nyújtani a potenciális pályázóknak a hatékony pályázatfigyeléshez az ehhez szükséges módszerek, technikák bemutatásával, valamint azokat a hasznos tanácsokat, tudnivalókat gyűjti egy csokorba, amelyek a legtöbb projekt, illetve pályázat esetében érvényesek és amelyek betartásával megóvhatjuk magunkat azoktól a kellemetlen pillanatoktól, mikor azzal szembesülünk, hogy valami jelentéktelennek tűnő figyelmetlenség miatt elutasítják pályázatunkat. A függelék három részből áll. Itt olvashatjuk a hasznos címek gyűjteményét, amelyeket tallózva az európai uniós és hazai pályázati lehetőségekről szerezhető be részletes információ. Ezt követi egy fogalomtár, itt azokhoz a fogalmakhoz találhatunk magyarázó szöveget, amelyekkel az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban gyakran kell értelmezni. A kiadvány végén szakirodalom-lista, illetve további hasznos olvasmányok találhatók.
