Nem érinti a kormányzati megszorító csomag az önkormányzatok mindennapi működését -jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter még az intézkedésekről szóló kormánydöntés előtt az önkormányzati bizottsági meghallgatásán. A belügyminiszter által elmondottakon a kormánydöntés sem változtatott: az önkormányzati szféra "megúszta" egy 10 milliárd forintos fejlesztési célú elvonással, illetve átütemezéssel.
- Felelősséggel állítom, hogy a különböző híresztelésekkel ellentétben a takarékossági döntések az egyes emberek életét nem befolyásolják negatívan, az államot építjük le - közölte a kormánydöntést követően Pál Tibor a Belügyminisztérium politikai államtitkára. A kisebb, hatékonyabb államszervezet pedig jobb minőségű szolgáltatásokra lesz képes, ezzel javítja az egyes emberek életminőségét. Ellentmondásosnak látszik a helyzet ismerte el az államtitkár. A gazdaságban ugyanis tartósnak ígérkező pozitív folyamatok tanúi le-hetünk. A költségvetési hiány mértéke azonban mégis szükségessé teszi az állam pénz-ügyeinek rendbetételét, amelynek érdekében 185 milliárd forintos megtakarítási csomagot fogadott el a kormány.
Az önkormányzatokat közvetlenül nem érintik a döntések, a működési költségek biztosítottak -hangsúlyozta Pál Tibor. Nem változnak a tavalyinál magasabb állami normatívák, és a magasabb helyben maradó adótételek sem. Közvetett módon érinti azonban az önkormányzatokat, hogy - noha a deklarált célok maradtak -változott az állami pályázatok kerete: induláskor szerényebb összegek támogatják a megvalósításukat.
Konkrét példaként említve kiderült, hogy a tervezett 9,5 milliárd forint helyett 7 milliárd forint jut idén a kistérségi társulások létrehozására. Csökken a cél és címzett támogatásokra fordítható összeg is, amelyre idén 60,5 milliárd forintot fordít a költségvetés. Idei új beruházásokra 8 helyett 6 milliárd forint áll rendelkezésre, 2 milliárd forint felhasználását pedig átütemezte a kormány 2005-2006-ra. A forráscsökkenés már folyamatban lévő beruházásokat nem érint, a 6 milliárd forintos új induló összegre április 1-éig nyújthatnak be az önkormányzatok igényt.
Draskovics Tibor Pénzügyminiszter a megszorító intézkedésekről tartott tájékoztatón leginkább a gazdasági helyzet poztívumait emelte ki, a konkrét megvonásokról kevesebb szó esett. Így például elmondta, hogy tavaly kilenc százalékkal nőtt az ország exportteljesítménye; ősztől gyorsabban nő az export mint az import; lényegesen kedvezőbb a fizetési mérleg hiánya, mint az várható volt, így ez az év már biztonságosabb bázisról indul. Az új pénzügyminiszter ennek ellenére szükségesnek látta a 185 milliárd forintos takarékossági csomag elindítását a "növekedés és az egyensúly" jegyében, illetve, hogy lépések történjenek "a takarékosság és a reform, illetve az olcsó állam" irányába.
14 százalékkal több a pénz.
Lamperth Mónika Belügyminiszter az önkormányzati bizottság február 17-ei ülésén részletes tájékoztatást adott az önkormányzatok gazdasági helyzetéről. Elmondása szerint idén több mint 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak az önkormányzatok, tavaly ez az összeg 2385, 2000-ben pedig 1711 milliárd forint volt. Négy éves távlatban ez az emelkedési arány reálértéken 40 százalék - húzta alá. Idén az állami költségvetéstől több mint 1 240 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok, ami majdnem 10 százalékkal -110 milliárd forint - haladja meg a tavalyi összeget.
2000-ben ez az összeg még csak 671 milliárd forint volt, így a növekedés ezen a területen 85 százalékra tehető. A többlet összeg lehetőséget ad egyebek mellett arra, hogy több mint 6 százalékkal nőjenek a szociálpolitikai juttatások (9,9 milliárd forint). Emellett forrást biztosít az 5 milliárd forintba kerülő ingyenes tankönyvellátásra, a helyi önkormányzatok bérkiadásainak támogatására (4 milliárd forint) a 4-es metró építésére (15,8 milliárd forint), a helyi tömegközlekedés támogatására (9 milliárd forint), a bérek fedezetéül szolgáló normatívák növelésére (17,45 milliárd forint), a lakosság energiaterheinek csökkentésére, a polgármesterek béremelésére (7,4 milliárd forint) és az önkormányzatok eltérő bevételeiből származó különbségek mérséklésére.
Jelentősen emelkedett az önkormányzatoknál hagyott állami bevételek nagysága is. A négy évvel ezelőtti 257 milliárd forinthoz képest idén 496 milliárd forint illeti az önkormányzatokat. Ez 93 százalékkal, vagyis 238 milliárd forinttal több mint korábban. Az önkormányzatok saját bevételei 36 százalékkal nőttek négy év alatt, 488 milliárd forintról 662 milliárd forintra, a tavalyi évhez képest pedig 3 százalékos a növekedés.
A 2004-ben mintegy 115 milliárd forint jut az önkormányzati fejlesztések támogatására, ez 50 százalékkal több, mint 2003-ban. 2003-ban 686 önkormányzat került nehéz gazdálkodási helyzetbe. A Belügyminisztérium 2,3 milliárd forinttal támogatta ezeket a településeket. Idén erre célra csak 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre, de szükség esetén a támogatási összegek növelhetők. Önhibáján kívül 1 135 önkormányzat került nehéz helyzetbe 2003-ban, az erre szolgáló támogatás mintegy 15 és fél milliárd forint volt. Idén erre csupán 12 milliárd forint áll rendelkezésre, de ez az alap is felülről nyitott, vagyis szükség esetén a támogatásokra szánt pénzügyi keret növelhető.
Az önkormányzatok bevételeiről szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai uniós pénzeket sem - fogalmazott a miniszter-asszony. 2004 és 2006 között a Strukturális és Kohéziós Alapokból mintegy 180 milliárd forintnyi plusz forráshoz juthatnak az önkormányzatok, amiből idén 50 milliárdnyi forrás nyílik meg. Az állami költségvetés által biztosított 110 milliárd forint idei többlet támogatást kiegészíti az Európai Unió mintegy 50 milliárd forintos támogatása. Ezzel a két forrással együtt az önkormányzatok 2004-ben körülbelül 160 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, mint tavaly. Ez több mint 14%-os növekedés 2003-hoz képest.
Milliárdos nagyságrendű támogatások
Az Unió Strukturális Alapjából hazánk 2004-2006. között mintegy 510 milliárd forint támogatásra számíthat, amit kiegészít 162 milliárd forinttal a magyar kormány. Ebből óvatos szakmai becslések szerint is a helyi önkormányzatok 3 év alatt mintegy 75 milliárd forintot vehetnek igénybe, vagyis 75 milliárd forint értékben pályázhatnak további önkormányzati fejlesztésekre. Az Operatív Programok keretében 2004-ben a helyi önkormányzatok mintegy 16 milliárd forint uniós és hazai társfinanszírozási forrást pályázhatnak meg.
A Kohéziós Alapból 2004 és 2006. között több mint 213 milliárd forint uniós forrás vehető igénybe. Ebből a becslések szerint mintegy 105 milliárd forint jut a helyi önkormányzatok környezetvédelmi beruházásaira. A Kohéziós Alap 2004. évi kerete 71, 5 milliárd forint, amelyből mintegy 35 milliárd forint jut a helyi önkormányzatok beruházásaira. A fennmaradó 36,5 milliárd forint útépítésre, közlekedésre és további kormányzati tervek finanszírozásra használható fel.
Folytatódott az ÁFA-vita
A meghallgatás kapcsán hosszas vita bontakozott ki a bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői között az önkormányzatok gazdasági helyzetének megítéléséről. Több ellenzéki polgármester kifogásolta az önkormányzati beruházásokat terhelő áfa bevezetését, amellyel kapcsolatban Kosztolányi Dénes (Fidesz) utalt Dióssy Lászlónak, a TÖOSZ elnökének egy korábbi nyilatkozatára, amelyben úgy fogalmazott: a PM "sumák módon" szűkítette ezzel az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét. Jauernik István, a bizottság MSZP-s alelnöke ezzel kapcsolatban rámutatott: még az ősszel megkapta a tervezetet minden önkormányzati érdekszövetség, és ha ez alapján nem is, az MDF egy (később leszavazott) parlamenti módosító indítványa kapcsán tudomást szerezhettek volna az elképzelésről. Lamperth Mónika az okfejtéssel egyetértve hozzátette: az év elején kiírt EU-s pályázatoknál éppen ezt figyelembe véve szállították le a szükséges önerő mértékét, így már a legmagasabb, 10 százalékos önerőelőírás is elvétve fordul elő. A folyamatban lévő beruházások esetében pedig - a Belügyminisztérium kezdeményezésére - áfavisszatérítést igényelhetnek az önkormányzatok.
Több hitel, gondok a PEA-val
Az önkormányzatok 2003-ban valóban több hitelt vettek fel, mint egy évvel korábban: 115-ről 145 milliárdra nőtt a hitelállomány - erősített meg a miniszter egy ellenzéki felvetést. Hozzátette azonban: utóbbiból mindössze 40 milliárdot fordítottak működési kiadásokra az önkormányzatok, a többi fejlesztési célú hitelállomány. Ez pedig megfelel az európai uniós gyakorlatnak, tudniillik, hogy az önkormányzatok fejlesztésekben gondolkodnak, amihez hitelt vesznek igénybe - mutatott rá Lamperth Mónika. Megjegyezte: az EIB-től pl. tavaly 20 milliárd eurót vettek fel az EU-tagországok önkormányzatai. A közigazgatási reform területén a miniszter úgy ítélte meg, hogy többet tett a kormány az elmúlt két évben, mint az összes korábbi kormány együttvéve, és többször leszögezte: a közigazgatási reform nem akadályozható meg, abban folyamatosan történnek előrelépések, csupán nehezíteni tudja az ellenzék ennek végrehajtását. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak olyan ciklusokon áthúzódó problémák, amelyek kezelésére még nem volt ideje a kormánynak. Ilyen például a minőségbiztosítás, vagy az akadálymentesítés kérdése, amelyekkel kapcsolatban a jogszabályokat a határidők miatt módosítani kellett. Szintén elismerte, hogy a PEA támogatások körül vannak problémák, s reményének adott hangot, hogy a PEA II. már szervezettebben fog lezajlani.
Célegyenesben az államigazgatási eljárási törvény
Lamperth Mónika kérdésekre válaszolva többek között elmondta: jövőre bevezetik a kistérségi normatívát, amelyhez feladatellátási kötelezettség is társul majd. Utalt arra, hogy rövidesen közigazgatási egyeztetés elé kerül az új államigazgatási eljárási törvény, amely része a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése komplex programjának, s egy lényegesen ügyfélbarátibb közigazgatás irányába hat.
