Budapest is kiélezett pénzügyi helyzetbe került a kormányzati megszorító intézkedések miatt. Ezt nemcsak a kiadások visszafogása, beruházások elhalasztása, illetve a létszámleépítések, intézménybezárások mutatják, hanem az is, hogy idén nem milliárdokon, hanem néhány százmillió forinton kapott hajba a fővárosi MSZP és SZDSZ frakció.
Jelentős, mintegy 42 milliárd forintos hitelfelvétellel tudja csak egyensúlyba hozni a főváros költségvetését a büdzsé tervezete. A Világbank 1,7, az EIB 19,8 milliárd forintot hitelez a fővárosnak. A metróépítésre ugyancsak az EIB biztosít 8 milliárd forintot, a szindikált hitelfelvétel pedig 13 milliárd forintot tesz ki. Így a fővárosi önkormányzat idén 351 milliárd forinttal gazdálkodhat.
A működési kiadások ugyan reálértéken 4,6 százalékkal növekednek, ám ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzatnak nagyobb mozgástere lenne, hiszen a növekmény jó részét a tavaly életbe lépett kötelezettségek, például a béremelések és egyéb pluszkiadások viszik el. Valójában reálértéken 10,6 százalékkal csökkennek az önkormányzati bevételek, ezért hosszabb távon csak szervezeti és intézményi racionalizálással lehet fenntartani a fejlődést. Legalábbis így érvelt a budapesti városvezetés az intézmények összevonása, a létszámleépítés és egyéb megszorító intézkedések mellett. Leginkább az oktatást érintik a változások. Iskolák és tanműhelyek összevonása, megszüntetése, létszámleépítés várható az ágazatban. A fővárosi közalkalmazotti szférában 2–3 százalékos reálbércsökkenés lesz, a dologi kiadások pedig 4–5 százalékkal csökkennek.
Ennél is súlyosabb a helyzet a közlekedésben. A BKV 15 milliárd forintos adósságállományt hozott át erre az esztendőre, s ha nem változik meg gyökeresen a finanszírozási rendszer, az év végére az adósságállomány meghaladja az 50 milliárd forintot. A BKV mindössze 6 milliárd forint támogatást kap a fővárostól arra való hivatkozással, hogy az önkormányzatnak így is temérdek pénzébe kerül az új nagykörúti villamosok vásárlása, a metrófelújítás és -építés. A 2-es metró rekonstrukciójára idén 9,2, a 4-es metró előkészítésére 2,9 milliárd forint jut, a villamos vásárlás idei részlete pedig 12,4 milliárd forintot visz el.
A felújítási keret azonban karcsú lett az idén Budapesten. Mindössze 7,8 milliárdot szánnak ilyen célra. Ebből 4,7 milliárd jut utakra, hidakra. Összesen három felüljáró (a Váci úti, a Leányka utcai és az Agancs utcai) felújítása szerepel a tervek között, noha évente 10–15-öt kellene tatarozni. Megújul továbbá az Orczy út és a Vaspálya utca egy szakasza.
A környezetvédelmi beruházásokon viszont nem fukarkodik a főváros. A Bácskai utcai főgyűjtő csatorna 335 millió forintba kerül, a csepeli szennyvíztisztító előkészítésére pedig 1,8 milliárd forintot költenek. 5,2 milliárd forintból befejeződik a Pók utcai nyomóvezeték és a Csillaghegyi főgyűjtő. Ha lassabban is, de folytatónak a kórházfelújítások a Bajcsy-Zsilinszky és a Szent László kórházzal. A levéltár befejezésére idén 2 milliárd forintot fordítanak. A költségvetési vita ismét előhozta a régi konfliktust az MSZP és az SZDSZ között. Míg az SZDSZ a beruházásokat tartja fontosabbnak, a szocialisták a napi működésre költenének többet. Az MSZP most 1,6 milliárd forint értékben juttatna többet az egyes ágazatoknak. Vita folyt például azon, hogy ilyen gazdasági helyzetben kell-e támogatnia a fővárosnak a BRFK-t, amikor a rendőrségi teendők nem tartoznak az önkormányzatok kötelező feladatai közé.
A Fidesz-frakció eközben élesen bírálta a közgyűlés elé került tervezetet. Kupper András frakcióvezető „egy másodállású főpolgármester másodosztályú költségvetésének” tartja a büdzsét, amely szerinte „nem foglalkozik az emberek hétköznapi problémáival”. Az MDF úgy látja, túlságosan feszített fejlesztési, beruházási hajsza folyik, s közben nem figyelnek a döntéshozók, hogy ebben a városban élni is kell.
A városvezetés ezt nem is tagadja. Mint Demszky Gábor főpolgármester fogalmazott: Budapest előre menekül, hiszen csak a fejlesztésekkel lehet talpon maradni.
