Területfejlesztési ügyekben érzékelhetően magasabb sebességfokozatra kapcsolt a kormány. Ám hiába nyomja a politikai és a szakma egymással versengve padlóig a gázpedált, a kodifikáció hirtelen elakadt az ellenzék parlamenti vétóján. Az önkormányzati bizottság nem találta általános vitára alkalmasnak a kabinet törvényjavaslatát, így azt előterjesztő kérésére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló – már napirendre tűzött – T/7730. számú törvényjavaslat tárgyalását váratlanul elnapolták.
A januártól önállósult Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke a bizottság előtt hibátlanul „mondta fel” a leckét, a tekintélyes szakbizottság ellenzéki és kormánypárti képviselőinek kérdései azonban hamar megingatták az előterjesztés, s így a területfejlesztés eklektikus építményének logikáját Bár a kormány iránt hivatalból lojális honatyák, a kistérségi és a megyei területfejlesztési tanácsokat intézményesítő törvény vitára való alkalmasságát megszavazták, sem a létszámuk, sem a meggyőződésük nem volt elég ahhoz, hogy a kételyeket eloszlassák. Végül a parlament két bizottságában – ellenzéki és kormánypárti szavazatokkal – általános vitára alkalmatlannak találták a törvényjavaslatot. A szabad demokraták sem támogatják a területfejlesztési törvény módosítását. Wekler Ferenc utóbb ezt úgy kommentálta, hogy a területfejlesztési változásokat csak egy általános közigazgatási reform részeként, egy későbbi időpontban tartják lehetségesnek.
A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Nagy Sándor viszont azt mondta: nem lepte meg, de sajnálja a koalíciós partner döntését. Nem tudja elfogadni, hogy valaki csak szavakban híve a decentralizációnak, a helyi szint erősítésének, de a konkrét lépésekben már nem partner – „méltatta” a koalíciós partner hozzáállását. „A javaslattal felállítandó rendszer drágább és bonyolult működésre kényszeríti az önkormányzatokat, több esetben csorbítva önrendelkezési jogukat, növelve a kormányzati lehetőségeket” – áll a Fidesz közleményében. Fontosnak tartják, hogy jól átgondolt, időtálló közigazgatási és területfejlesztési reform történjen, ezért fontos lenne a területfejlesztési törvény szakszerű, megalapozott módosítása – érvelt a Fidesz-frakció.
A vitát kiváltó jogszabály tervezete szerint a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására intézményesítendő kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amely felett a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzést gyakorol. Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására, forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; meghatározott források felett rendelkezik. A kistérségi fejlesztési tanács munkájában szavazati joggal rendelkező tagként venne részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere, tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője; a megyei területfejlesztési tanács képviselője; a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője; az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője; valamint a kistérségben működő helyi cigány kisebbségi önkormányzatoknak közösen választott egy képviselője. A képviselő megválasztásához a cigány kisebbségi önkormányzatok több mint felének szavazata szükséges; a társadalmi szervezetek fóruma által delegált civil szervezetek egy képviselője; a kistérségi megbízott; a megyei közigazgatási hivatal képviselője; a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője.
Meghívottként az e szervezeteket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal vennének részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a kistérségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek. Konzultációs joggal rendelkeznének a tervezet szerint a kistérségben működő, bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat.
A kistérség területfejlesztésben betöltött szerepének biztosítása érdekében a törvény létrehozza az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerét. A kistérségi fejlesztési tanács tagja a kistérség valamennyi önkormányzatának polgármestere függetlenül attól, hogy valamely kistérségi területfejlesztési társulásnak tagja-e vagy sem. A törvényjavaslat a megyei területfejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörét – az Európai Unióban kialakult gyakorlattal összhangban – módosítja: a térségfejlesztés tervezésének és végrehajtásának szintje a régió. S mivel a térségfejlesztés megvalósítója a régió, így a decentralizált források felhasználásáról is regionális szinten kell dönteni. Következésképp a megyei szint forrás elosztó szerepe megmarad, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások és a céljellegű decentralizált támogatások területén. Marad a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítése, koordinálása, a megyében keletkező válsághelyzetek kezelése, az Országgyűlés, illetve a kormány elé kerülő, területét érintő előterjesztések véleményezése is. A regionális fejlesztési tanácsok tagjaira vonatkozó módosítási javaslat alapján megszűnne a miniszteri képviselők túlsúlya, és a kormányt a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter képviseli. A regionális fejlesztési programok megvalósítását szolgáló decentralizált források növelésével és azok hatékony felhasználásával el szeretnék érni, hogy az Európai Unió következő tervezési időszakára a régiók már felkészüljenek a regionális programok kivitelezésére. Ez a feltétele annak, hogy a régiók fejlesztési operatív programjai a 2006–2013 tervezési idő-szakra készülő Nemzeti Fejlesztési Terv részei lehessenek, s közvetlenül hívhassanak le támogatásokat az Európai Unió Strukturális Alapjaiból. Kovács Flórián László, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke a parlamenti megmérettetés során elsősorban s törvény-előkészítés sikerrel kecsegtető mozzanatait emelte ki. Azért szeretnék pontosan megtervezni a területfejlesztés intézményrendszerét, hogy az ország érdekérvényesítő képessége hatékony maradjon a brüsszeli bürokráciával szemben – bocsátotta előre, olyan, fejlődésre képes rendszert vázolva, amely a mostani merev intézmény-rendszer határain „átnyúlhat”, az együttműködési szándék függvényében. A kistérségi megbízottak jelenlegi jogállása a szaktárca szerint rendezetlen, s átmeneti jellegű. Az ellenzék a javaslat gyenge pontjait járta körül: A fejlesztési tanácsok „induló tőkéje” – vélekedtek – az elemi működési feltételeket sem biztosítaná, messze az előzetes ígéretek alatt marad. – Minden egyes kistérségnek néhány tízmillióra lett volna szüksége, hogy ez az intézményrendszer felálljon, de ezt nem tudtuk elérni – ismerte el a kormány embere, aki szerint a minimálisan szükséges 2,5 milliárdos összeget tartalmazza a költségvetés. De az is elengedhetetlen, hogy e testületek mögött legyen egy szakmai szakértői szolgáltató iroda. Márpedig e 2,5 milliárdból jó, ha 15–25 millió forint közötti, települések számával arányos induló támogatást lehet kikanyarítani.
Több képviselő is értetlenül állt az előtt, hogy a kormányzat a törvényjavaslat államigazgatási és társadalmi egyeztetése során még konkrét utalást tett arra, hogy megszűnik a megyék jelenlegi funkciója. Ezzel szemben a tervezet „ráutaló magatartással” megerősíti a megyét a forráselosztó szerepében. Az elképzelés az volt, hogy területfejlesztési szempontból új szintet kell létrehozni, kistérségi szinten. Ez az új szint egy új „kis tigris” is lehet – jegyezte meg egy ellenéki honatya, ugyanakkor felrótta, hogy jogilag ellentmondásos, „"elmaszatolt, pontatlan a forrás-újraelosztó szerep” szabályozása. Javasolta: köntörfalazás nélkül ki kellene mondani, hogy a kistérségi területfejlesztési tanácsok – minden várakozással szemben – sem most, sem később nem fognak rendelkezni forrás-újraelosztó szereppel. Holott, a korábbi kormányzati elképzelések szerint, a megyei területfejlesztési tanács megszűnésével a források egy része úgymond „liftezett” volna: föl, a régió , s le a kistérségek irányába.
Joggal lehet tehát attól tartani, hogy ez a ciklus – a szakmai erőfeszítések ellenére – nem a regionális, nem is a kistérségi, de nem is a járás, inkább a helybenjárás négy éve lesz.
Pontosított szavak
A területfejlesztés törvény két alapvető, bár eddig sem ismeretlen fogalommal „gazdagítja” a jogi szótárt:
Régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló, egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység.
Kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik, amelyet kormányrendelet határoz meg.
