Május 1-jén reggel érzéki csalódás áldozatai lesznek Magyarország lakói. Miközben mindenhol azt hallják majd, hogy hazánk az Európai Unió tagjává vált, és ezzel új korszak kezdődött az életükben, néhány óra múlva rájönnek, hogy semmi változást nem észlelnek. Másrészről viszont az ország helyzete között ég és föld lesz a különbség április 30-ról május 1-jére virradóra.
Május elsején valójában egyszerre minden megváltozik körülöttünk és minden a régi marad. Magyarország képviselője már abban a tudatban ül majd a Miniszteri Tanácsban, az Európai Bizottságban vagy az Európai Parlamentben, hogy szavazata éppúgy számít, mint a régi tagállamoké. Az uniós tagországokban tartózkodó magyar állampolgárok sem lesznek már többé egy kalap alá véve más földrészekről érkező személyekkel, noha munkát például nem mindenhol vállalhatnak majd szabadon.
Az árukat nyugatra szállítóknak nagy könnyebbséget jelent majd, hogy megszűnnek a vámhatárok, Magyarország egy hatalmas belső piac szerves részévé válik. De, ha befelé meg is szűnnek a vámok, kifelé más, unión kívüli országokkal szemben viszont változni fognak. Néhány uniós tagállamban, például Írországban és Nagy-Britanniában munkát is lehet majd vállalni, még ha a nem járulékfizetéshez kötött szociális kedvezmények (például a munkanélküli segély) egy ideig nem is lesznek igénybe vehetőek. A falujuk, városuk határain túl ritkán merészkedők vagy a kizárólag otthoni piacra termelő iparosok és vállalkozások viszont semmit nem fognak érzékelni, vagy alig valamit. De ez sem mindenkire igaz. A mezőgazdaságból élők feje körül például nagyot forog a világ. A mezőgazdasági politika és a piaci támogatások ugyanis nemzeti hatáskörből teljesen átkerülnek uniós szintre. Ez nem azt jelenti, hogy a gazdáknak ezentúl mindent Brüsszelben kell majd intézniük, hiszen a közösségi szabályokat uniós követelményekkel összhangban működő helyi intézmények alkalmazzák. A termelőknek hozzájuk kell majd benyújtaniuk a támogatási kérelmeket (a határidő már június), amiből aztán legkorábban ősszel kézhez kapják majd a közvetlen agrártámogatásokat. Május 1. a vidéki élelmiszer-feldolgozó üzemek számára is fontos határkő.
Addigra kell teljesíteniük azokat a szigorú élelmiszerhigiéniai és állategészségügyi előírásokat, amelyek nélkül a hatóságoktól nem kapnak engedélyt a működésre. A tejüzemek és a vágóhidak tisztában vannak a követelményekkel, ám a sokszor szőrszálhasogatónak tűnő szabályok rengeteg anyagi és időbeli ráfordítást igényelnek. A hazai önkormányzatok számára nem lesz éles határ húzva május 1-jén, bár a csatlakozás jobban tudatosítani fogja számukra az előttük álló feladatokat. A strukturális alapok felhasználásával, a pályázatok kiírásával és elbírálásával ugyanis nem kell megvárni a csatlakozást, mert az Európai Bizottság visszamenőlegesen elszámolja majd a költségeket. Hasonló a helyzet a nagy költségigényű közlekedési és környezetvédelmi (hulladéklerakók, szennyvíztelepek) projektekkel, amelyeket a strukturális támogatásoktól eltérően egyenként kell jóváhagyatni Brüsszellel. A jóváhagyáshoz szakértők szerint átlagosan 4-5 hónap kell, ezért év végi kifizetéssel számolva legkésőbb júliusban Brüsszelben kell lenni a pályázatoknak.
A projektek előkészítésére fordított költségek azonban itt is visszamenőlegesen elszámolhatók. Magyarországnak idén körülbelül 120 millió euró áll rendelkezésére a kohéziós alapokból, amit előzetesen, hivatalos jóváhagyás nélkül már lefedtek különböző projektekkel (többek között a budapesti szennyvíztisztító telep, Szabolcs-Szatmár-Bereg hulladékgazdálkodási projekt, Dél- és Észak-Alföld ivóvízprojekt). Ám az önkormányzatok jól teszik, ha már előretekintenek. A 2007–2013 közötti pénzügyi időszakban ugyanis az első három évnél nagyságrendekkel több pénzre lehet majd pályázni (lásd a Localinfo előző, márciusi számát). Ahhoz, hogy a forrásokat le lehessen hívni, brüsszeli szakértők szerint már most el kell kezdeni dolgozni a projekteken. Egyedül 2007-ben becslések szerint legalább 25 pályázatnak kell majd készen állnia. A strukturális alapokra való felkészülést sem halogathatják az önkormányzatok, hiszen a következő pénzügyi időszakban a régióknak és ezen keresztül nekik is nagyobb felelősségük lesz a tervezésben és a programozásban, ami hozzáértést, szakértelmet és gyorsaságot igényel. Ilyenformán május 1-je nem a kezdet, csak egy állomás lesz az önkormányzatok életében. A munka java azonban csak ezután következik, minthogy vélhetően sokuknál a munka gyümölcse sem marad majd el.
