Akadálymentes változat






Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Véghajrá az EU-jogharmonizációban

Továbbra is a kistelepüléseken a legnagyobb a lemaradás



Bár az önkormányzatok szervezetét és működését közvetlenül nem határozzák meg közösségi jogi normák, az uniós elvárások végrehajtásában azonban a helyi önkormányzatok mondhatni hivatalból érintettek. Követniük kell a közösségi jogi alapú nemzeti jogszabályokat, s az új közjogi térben kell alkalmazniuk az elsőbbséggel rendelkező közösségi jogot. Az önkormányzatok feladatairól, a jogharmonizáció helyzetéről a Belügyminisztérium Önkormányzati EU Információs Központjában tájékoztatták lapunkat.


Általános értelemben jogharmonizáción azt a folyamatot értjük, amely elsősorban a jogalkotás által biztosítja, hogy két jogrendszer egymással összeegyeztethetővé váljon. Az önkormányzati szinten zajló jogharmonizáció épp azt a célt szolgálja, hogy Magyarország és az Európai Közösségek jogszabályai helyi szinten is közelítsenek egymáshoz. A jogharmonizáció minden önkormányzatnál folyamatos, s nem korlátozódik az uniós követelmények érvényesítésére, lényegében felöleli az összes hatályos rendelet valamennyi rendelkezésének felülvizsgálatát – hangsúlyozta elöljáróban dr. Orova Márta, a BM EU Információs Központ vezetője. Mint kérdésünk-re elmondta, a belügyi tárca felmérte a helyi önkormányzatok jogharmonizációs feladatainak teljesítését, és sokrétű szakmai támogatást biztosít a joganyag átvilágításához. Tapasztalataik szerint a helyhatóságok képesek e feladat teljesítésére 2004. május 1-jéig, ha az igényelt segítséget megkapják. Hogy a munka nagyságrendjét érzékeltessük, elegendő arra utalni, hogy az ezredfordulón csaknem százezer önkormányzati rendelet volt hatályban, s ezen belül meghaladta a hatvanezret a községi rendeletek száma. De a fővárosban is majd' kétezer kerületi és több mint száz fővárosi rendeletet vettek górcső alá. Ám a helyi önkormányzatoknak májustól szerencsére nem kell számolniuk vadonatúj jogi helyzettel, hiszen a jogharmonizáció nem egyszeri aktus: évek óta tartó folyamat. A harmonizáció teljesítése során az önkormányzatok elsőként a magasabb szintű jogszabályok előírásaiból fakadó kötelezettségeiknek tettek eleget. Következésképp a legtöbb harmonizáltnak tekinthető rendelet a helyi adókkal, a hulladékgazdálkodással, a szociális ellátásokkal kapcsolatos.


Ezeken a területeken a felülvizsgálatot a települések többségben elvégezték. Lassabb ütemű, de folyamatos a környezet- és természetvédelem, a gyermekvédelem, az ipar, a kereskedelem, az önkormányzati vagyongazdálkodás, az ármegállapítás, a közbeszerzés, az állattartás, a lakásgazdálkodás helyi szabályainak áttekintése – tudtuk meg. A csatlakozási folyamat finisében az uniós versenyjogi szabályozás, az esélyegyenlőség, a „migráns” uniós polgárok magyarországi munkavállalási feltételeinek garantálása került előtérbe. A jegyzők számára immár napi feladat az Európai Parlament tagjainak választására való felkészülés is, hiszen a jegyző a helyi választási iroda vezetője.

Számos önkormányzat jelezte: rendeleteik felülvizsgálatához jelentős segítséget nyújthatnak azok a segédanyagok, rendeletminták, amelyeket a szaktárca bocsát rendelkezésükre. A jogharmonizáció aktuális helyzetének megítélésekor főként a helyi rendeletek magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelését vették figyelembe a szakemberek, kisebb hangsúlyt kapott a saját elhatározásból alkotott helyi jogszabályok vizsgálata. Igaz, nem is meghatározó e helyi rendeletek nagyságrendje – avat be az EU Információs Központ szakértője, aki szerint a települési önkormányzatoknak sikerül megbirkózniuk a feladattal.
Ami a jogharmonizáció ütemét illeti, pozitív és negatív példát egyaránt találni, valamennyi megyében, valamennyi településtípuson belül. A megyei (fővárosi) önkormányzatok többsége folyamatosan végzi a munkát, jellemzően a főjegyző irányításával, és felkészült apparátus segítségével (pl. Budapesten a Főpolgármesteri Hivatal két ügyosztálya is részt vesz a harmonizációban). A rendeletek felülvizsgálata jól halad, számos önkormányzatnál már megtörtént a dereguláció, a helyi rendeleteket, szakkifejezéssel szólván, egységes szerkezetbe foglalták, naprakészen és általában elektronikusan is nyilvántartják. A kisebb településeken kevésbé kedvező a helyzet. A községekben viszonylag nagyobb az elmaradás, mint a városokban, de szinte minden megyében akadnak olyan községi önkormányzatok, ahol a feladatot kifogástalanul végrehajtották. A teljes képhez viszont az is hozzátartozik, hogy bár a dereguláció folyamatos, még mindig vannak hatályban helyi tanácsi rendeletek.


Nagyobb elmaradás inkább azon rendeleteknél tapasztalható, ahol a felülvizsgálathoz szükséges anyagi forrás hiányzik. Ilyen terület például a helyi építési szabályzat vagy a helyi hulladékgazdálkodási tervek megalkotása. A legtöbb, még hatályos tanácsrendelet is éppen a helyi rendezési terveket foglalja jogi keretbe. (A szakemberek arra számítanak: még a csatlakozás után is marad hatályban tanácsrendelet, illetve előfordul olyan település, amely nem rendelkezik majd helyi építési szabályzattal, szabályozási tervvel.) A szaktárca mellett a közigazgatási hivatalok is figyelemmel kísérik a harmonizációs feladatok teljesítését. Körlevelekben, hírlevelekben, értekezleteken, szakmai tanácskozásokon hívták és hívják fel a jegyzők, polgármesterek figyelmét a feladatra, széleskörű és alapos tájékoztatást adva a szükséges tudnivalókról. A konzultációkat megyei szinten, kistérségekben és jegyzőklubokban is szervezik. Módszertani segítséget is nyújtanak (pl. Baranya, Bács-Kiskun), továbbképzéseket, szakmai napokat szerveznek (pl. Békés, Budapest, Hajdú-Bihar, Zala). A kodifikátorképzés is beindult. Példaértékű a Csongrád megyei kezdeményezés, ahol a megyei önkormányzat a közigazgatási hivatallal együttműködve készít könnyen kezelhető jogszabály-nyilvántartó programot. Az uniós jogharmonizációval kapcsolatban leggyakrabban jelzett problémák: Nem ismert az uniós joganyag, gondot okoz a helyi rendeletekbe történő beépítés, vagy – a magasabb szintű jogszabályban való szabályozás hiányában – a közösségi vívmányok érvényesítése a helyi regulákban A megfelelő településrendezési eszközök hiányát a legtöbb önkormányzat Veszprém és Csongrád megyéből jelezte. Az utóbbi megye települései arról is beszámoltak, hogy egyes községekben, ahol a lakosság elöregedett, esetenként az is nehezíti a jogharmonizációt, hogy nehezen fogadják el az új normákat (pl. környezetvédelem területén). Nem könnyíti a feladat végrehajtását az sem, hogy a legtöbb önkormányzatnál a rendeleteknek nincs elektronikus nyilvántartása, s a régi joganyagot újra rögzíteni kell. A rendeletalkotáshoz olykor a képviselők egyetértése is hiányzik.


A jogharmonizációs feladatok teljesítése esetenként a helyi gazdasági érdekekkel is ütközhet. Főként a nyugat-magyarországi megyéket érintő probléma ez (pl. Vas, Zala), azokon a településeken, ahol magas az ingatlantulajdonnal rendelkező külföldiek aránya. De ott sem elhanyagolható mértékű ez a gond, ahol a jelentős (általában helyi adó) kedvezmények miatt telepedett le számos külföldi vállalkozás. Az új jogalkotási törvény tervezete szerint a jogszabályt, átfogó módosítása esetén, egységes szerkezetben is kötelező közzétenni. Ez további feladatokat ró a helyi önkormányzatokra, viszont egyértelműen a jogkeresők millióinak érdekét szolgálja.


Jogharmonizációs mankók

A helyi rendeletalkotást befolyásoló irányelvek listáját jó részt tartalmazza a Belügyminisztérium által a 2003. évben megjelentetett Segédanyag a helyi önkormányzati rendeletek jogharmonizácójához című kiadvány – hívják föl a figyelmet a BM EU Integrációs Hivatalában. E módszertani segédanyag felülvizsgálata folyamatban van. Aki viszont tiszta jogforrásból kíván meríteni, nem árt, ha tudja: a közösségi jogszabályok az Igazságügyi Minisztérium honlapján kialakított, és jelenleg feltöltés alatt álló, Európai Közösségi Jogi Dokumentációs Könyvtárban (www.im.hu), valamint az Önkormányzati EU Információs Központ honlapján (www.bm.hu) is hozzáférhető és letölthető. Így a jogbiztonság a helyhatóságok szintjén is biztosítható. Az uniós rendeleteket a közösség valamennyi hivatalos nyelvén ki kell hirdetni az Európai Közösség hivatalos lapjában. Azt azonban – a jelenlegi anyagi kondíciók mellett – nehéz elképzelni, hogy a közel 3200 önkormányzat májustól előfizessen az Official Journalra…


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel





  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók