Június 13-án, vasárnap választjuk meg az Európai Parlament magyar tagjait, reggel 6 és este 7 között – jelentette be Mádl Ferenc köztársasági elnök március 15-én, és ezzel kezdetét vette a kampány. Három nap múlva a BM is kiadta rendeletét a választási eljárás határidőiről és határnapjairól. A listaállításhoz a pártoknak május 14-ig 20 ezer ajánlócédulát kell összegyűjteniük, a bejutáshoz pedig a szavazatok minimum 5 százalékát kell megszerezniük június 13-án.
Az EP-választáson Magyarország egyetlen választókerületnek számít majd, ami azt jelenti, hogy minden választópolgár egyetlen szavazólapot kap, és azon szavazhat. A választáson minden politikai párt állíthat listát, ha sikerül országosan 20 ezer kopogtatócédulát összegyűjtenie. Pártlistánként 24 fő neve kerülhet fel a szavazólapra, a pártoknak legalább 5 százalékot kell elérniük ahhoz, hogy mandátumot szerezzenek az Európai Parlamentben.
A helyi választási irodáknak április 13. és 16. között kell értesítést küldeniük a választópolgároknak a névjegyzékbe történő felvételről, valamint megküldeni az ajánlószelvényeket. A névjegyzéket április 14-től 21-ig kell közszemlére tenni, s ebben az időszakban van lehetőség kifogásemelésre is.
Az EP-választás különlegessége, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező uniós országok állampolgárai eldönthetik, hogy a magyar vagy az otthoni listákra adják-e le a szavazatukat. Az uniós polgárok április 30-ig kérhetik felvételüket a választói névjegyzékbe, amiről a választási irodák vezetői május 4-ig döntenek. Ezt követően megküldik a listát az Országos Választási Irodának (OVI), amely értesíti az érintett tagállamokat, hogy az ottani névjegyzékből töröljék a hazánkban szavazókat.
Szintén újdonság, hogy a magyar állampolgárok, ha külföldön tartózkodnak a választás időpontjában, és azt előre bejelentik az illetékes jegyzőnél, akkor 76 ország magyar nagykövetségén is leadhatják voksukat. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől 2004. május 14-ig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb 2004. május 14-ig megérkezzen a helyi választási irodába. A nagykövetségeken is létrejönnek a külképviseleti választói irodák, illetve a szavazatszámláló bizottságok. A szavazatszámláló bizottságok három tagját és egy póttagját a jelölő szervezetek javaslatai alapján sorsolással dönti el az OVI, és a neveket május 19-ig terjeszti az országgyűlés elé. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjai és póttagjai 2004. május 29-én 16.00 óráig pótlólag kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe a helyi választási iroda vezetőjétől.
A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a közszolgálati médiumoknak kell-e ingyen műsoridőt biztosítaniuk a pártok számára, illetve a kampányra fordítható költségeket sem maximalizálja. A kampánycsend a szokásoknak megfelelően június 12-én éjfélkor kezdődik, közvélemény-kutatásokat viszont már egy héttel korábban, 2004. június 5-től nem lehet közzétenni egészen az urnák lezárásig.
A voksolás reggel hattól este hétig tart, a külképviseleteken a helyi idő szerinti reggel 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest mínusz 1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen pedig a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lesznek nyitva a szavazó helyiségek. Érdekesség, hogy most nem követhetjük figyelemmel este 7 órától az eredmények alakulását: az első adatokat csak este 10 után közli az Országos Választási Iroda, mivel meg kell várni, hogy minden országban lezárják az urnákat.
