Alig akad olyan mutató, ahol javulást érzékelne az Állami Számvevőszék jelentése, amely a tavalyi év helyi gazdasági folyamatait is elemzi. Ezért javasolta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke parlamenti beszámolójában, hogy a rövid távú kiadáscsökkentő intézkedések helyett mielőbb valósuljon meg a közszféra, az államháztartás átfogó korszerűsítése.
A tavalyi év pénzügyi folyamatairól készült jelentés szerint az önkormányzatok és intézményeik elsődleges kiadásainak aránya az államháztartáson belül 2003-ban lényegében változatlan volt (22%). Az összesen 3187 helyi önkormányzat és mintegy 1850 kisebbségi önkormányzat kiadásai – az előző évi 10 Mrd Ft-tal szemben –117 Mrd Ft-tal haladják meg a tárgyévi be-vételeket, ebből adódóan is az adósságállomány nőtt. Az önkormányzatok romló gazdasági pozíciójára utal, hogy a működési kiadások a bevételek növekvő részarányát kötik le (2001-ben 69%, 2002-ben 73%-át).
Egyre több a feladat
Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer a tárgyévben lényegét illetően nem változott. A jövedelem vonatkozásában a centralizáció erőteljes, míg a feladat, hatáskör és felelősség vonatkozásában a decentralizáció tovább nőtt. A forrásszabályozás fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása, az ehhez szükséges önkormányzati feladat-és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata továbbra is várat magára. A közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat tartalmazó kormányhatározat az önkormányzati finanszírozás korszerűsítésének részletes koncepciója kidolgozására 2004. június 30-i határidőt határoz meg. A központi költségvetés által az önkormányzatoknak átadott költségvetési támogatások és hozzájárulások aránycsökkenése – azok összegének jelentős növekedése ellenére – a központi költségvetés kiadásai között folytatódott.
Az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatások, hozzájárulások, valamint a személyi jövedelem-adóból átengedett bevétel 2003. évi növekménye (29%) nem nyújtott fedezetet a kormányprogramból adódó bér és szociálpolitikai intézkedések körére.
Béremelés fedezet nélkül
A közalkalmazotti bérek átlagosan 50%-os emelésére a támogatások növelése, az szja helyben maradó részének megemelésével (5%-ról 10%-ra), valamint a gépjármű súlyadó teljes egészének az önkormányzatoknál hagyásával sem biztosított teljes körűen fedezetet. Jelenleg a közalkalmazottak kétharmada, mintegy 403 ezer fő dolgozik az önkormányzatoknál és közel 8 Mrd Ft állt rendelkezésre a probléma részbeni rendezésére.
A dologi jellegű működési kiadások szinten tartására, az inflációs hatások ellensúlyozására mind ez ideig nem épült be automatizmus a központi támogatásokba. Az önkormányzati feladatok finanszírozása, az önkormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálása a központi források elégtelensége következtében továbbra is a saját bevételek növelésére ösztönzi és kényszeríti az önkormányzatokat.
Mindenki adóztat
Az önkormányzati saját források legjelentősebb tételét változatlanul a helyi adóbevételek képviselték. A helyi adót bevezető önkormányzatok száma tovább nőtt, 3052 önkormányzat (96%) élt a helyi adókivetés lehetőségével. A helyi adóbevételek 11,3%-os növekedése mind az előző évinél (20,3%), mind pedig a tárgyévi bevételeknél mérsékeltebb volt, csökkent az önkormányzati bevételek közötti részaránya (14%-ról 13,6%-ra).
Az iparűzési adó növekedésének mértéke erőteljesen csökkent, miközben a legdinamikusabb tételt a telekadó jelentette. Az idegenforgalom visszaesésével párhuzamosan jelentősen csökkent az idegenforgalmi tartózkodás, és építmények utáni adó is.
A települések jelentős hányadát még ma is az jellemzi, hogy a feladatok finanszírozását a központi költségvetésből illetve annak forrásaiból kénytelen biztosítani. A települések gazdálkodásának egyik jellemzője, hogy a költségvetés szerkezete a fejlesztések rovására eltolódott a működés biztosításának javára. Az önkormányzatok állami támogatásokon kívüli gazdasági erejét befolyásoló saját bevételek sokszor nem a képviselőtestületek hozzáállásán, fejlesztési, beruházási politikáján, hanem olyan objektív tényezőkön múlnak, mint a település gazdasági adottságai, vagy a befektetői szándék.
Az önkormányzatok költségvetési egyensúlyi helyzete nem javult , a feladatok és azok teljesítéséhez szükséges pénzügyi feltételek közötti összhang az ellenőrzött önkormányzatok közel felénél hiányzott. A tárgyévben 1483 önkormányzat vált működésképtelenné és részesült 19,2 Mrd Ft kiegészítő támogatásban. Az ÖNHIKI és egyéb támogatások összege 2000-ben 13,6 Mrd Ft, 2001-ben 15,2 Mrd Ft, a támogatásban részesülő önkormányzatok száma pedig 1289, illetve 1317 volt.
Túladni a feladaton
A forráshiány kialakulásában a kedvezőtlen helyi adottságokon túl szerepet játszott az intézmények elaprózottsága, nem megfelelő kihasználtsága, esetenként a helyi lehetőségekkel nem arányos feladatvállalás. Nem történt érdemi előrelépés a térségi feladatok pénzügyi finanszírozásában.
A vizsgált időszakban főként a városi önkormányzatok éltek a nem kötelező feladatok esetében az intézmények, illetve fenntartói jogosítványaik átadásának lehetőségével a megyei önkormányzatok számára. Az átadások gyakorlatilag a települési önkormányzatok működésében jelentkező forráshiány egy részének továbbadását jelentik a megyei önkormányzatok költségvetésébe.
A feladatellátás túlnyomórészt továbbra is a középfokú oktatási intézményekkel kapcsolatos, de érinti a zeneiskolai képzést, a szociális ellátást, valamint a fogyatékos gyermekek alapfokú oktatását, nevelését is. Új jelenség, hogy a feladat-és intézményátadás az állami és alapítványi szféra között is történt az elmúlt évben (az FVM szakközépiskolát, a minorita rendház kollégiumot vett át megyei önkormányzattól).
A működésképtelen helyzetek kezelésére igénybe vehető támogatások az önkormányzatok pénzügyi helyzetét ugyan átmenetileg javították, de esetenként szükségessé vált a forráshiány egyéb eszközrendszerének alkalmazása is (helyi bevételek növelése, vagyon-értékesítés). Mindezen eszközök külön-külön és együttesen sem alkalmasak a forráshiány tartós rendezésére, amely elodázhatatlanná teszi a feladatok értékelését, a működési költségek csökkentését, a társulási formák alkalmazását, illetve esetenként az intézménybezárást.
Csak a hitel segít
A kötelező és önként vállalt feladatok és a pénzügyi források egyensúlya a vizsgált önkormányzatok felénél csak külső források (hitelfelvétel) és támogatások igénybevételével volt megoldható. Nőtt a működési célú hitelállomány, az önkormányzatok privatizációs bevételeiket nem használták fel e hitelállomány kiváltására, vagyis az eladósodottság folytatódott. A hitelfelvétel több mint 80%-kal több az előző évinél az önkormányzatok összességében. Az eladósodási tendencia 2004-ben tovább folytatódik. Az ÁSZ a 2004. évi költségvetési terv véleményezésekor jelezte, hogy az önkormányzati feladatokhoz nem kapcsolódik megfelelő mértékű pénzügyi forrás.
A feladatellátás szervezeti formáit illetően érdemi előrelépés nem történt. A közigazgatási feladatok körjegyzőségi keretben történő ellátása továbbra is a községek, ezen belül is főként a kisközségek körében jellemző.
Társulásra várva
A vizsgált 330 községi önkormányzati körben az ellenőrzöttek több mint fele alapított önálló hivatali szervezetet, a többi körjegyzőségi keretek közt működött. Egy-egy körjegyzőségben a korábbi éveknek megfelelően átlagosan 2,8 önkormányzat vett részt.
Az ellenőrzött megyei és városi önkormányzatoknál a társulásokban rejlő lehetőségek felismerése és a társulási hajlandóság a községekhez képest szerényebb mértékben volt tapasztalható. A városi önkormányzatok társulásokban való részvételét a települési, térségi szintű fejlesztési célkitűzéseket szolgáló pénzeszközök megszerzése és a hatékonyabb felhasználása motiválta.
Kedvezőnek értékelhető, hogy a társulások körében megjelent a környezeti és természeti értékek védelme. A községekben a közös feladatellátásra irányuló együttműködés jellemző területe az intézményfenntartás, ezen belül az alapfokú oktatás, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint az egészségügyi alapellátás volt. A társulások további területei a településüzemeltetési feladatok, a település-és területfejlesztés, a kistérségi fejlesztések és a nagyobb beruházások, főként a hulladékgazdálkodás, és tisztítórendszerek területén.
ÁSZ-recept
A rövid távú kiadáscsökkentő intézkedések helyett a közszféra, az államháztartás korszerűsítésére lenne szükség – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a parlamentben, a testület 2003. évi tevékenységéről március végén tartott beszámolójában. Az ÁSZ elnöke a költségvetés visszatérő finanszírozási nehézségeiről beszélt. Szavai szerint: a folyamat megfordításának egyik feltétele, hogy szűnjön meg a költségvetési szabályok „felpuhítása”, ez ugyanis ellentétben áll az átláthatóságra és a versenyképesség javítására irányuló erőfeszítésekkel. Kovács Árpád ezért fontosnak nevezte az államháztartási törvény átfogó megújítását. Kijelentette: nem halogatható tovább a területfejlesztés, a térségi politika és a helyi önkormányzatok egymásra hatásának elemzése, többek között a helyhatóságok finanszírozási feszültségeinek áthidalása érdekében.
Kovács Árpád kitért arra: az egészségügyi struktúra még mindig túlzottan kórház-centrikus. Szavai szerint erősíteni kellene a járóbeteg-ellátás súlyát, és szükség lenne a gyógyszer-kassza évek óta állandósult alultervezési gyakorlatának megváltoztatására. Hangsúlyozta: az egészségügyi ellátás felelősségét az állam nem oszthatja meg a magánszférával.
