Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektronikus kormányzati fejlesztések sikere sokkal inkább a közigazgatási működés átalakításától, mint a szoftverek és hardver eszközök fejlettségétől függ – összegezte tapasztalatait az Intelligens Települések Országos Szövetségének visegrádi tanácskozásán Deák László, a Belügyminisztérium főtanácsosa.
Minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi közigazgatási szolgáltatások; mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, s mindez a színvonaljavulás lényeges ráfordítások nélkül következzék be. Többek között ezt tartalmazza a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló kormányhatározat (2198/2003. [IX. 1.]). E prioritások elérése érdekében az egyik kulcsfontosságú iránynak az elektronikus ügyintézés bevezetését és elterjesztését jelölték meg.
Az e-kormányzati stratégiának a kevésbé látványos, de nélkülözhetetlen közigazgatási működési folyamatok korszerűsítését kell elsődlegesen segítenie, miközben a társadalmi támogatást inkább az ügyforgalom területén érzékelhető változásokkal lehet biztosítani – fejtette ki véleményét az ITOSZ konferenciáján Deák László. Deák szerint a hazai közigazgatás EU tagállami közigazgatásként történő működtetése és a közigazgatás korszerűsítési programja az önkormányzatok számára is konkrét feladatként jelenik meg, s az e-önkormányzat elveinek megvalósítását igényli. Az e-önkormányzat révén lehetőség nyílik a helyi önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátására a korszerű, funkcionalitást megvalósító, magas fokon integrált alkalmazások bevetése révén az állampolgárok széleskörű tájékoztatására az internet és az integrált információs rendszerek kihasználásával. A belső működési hatékonyság fokozásával, korszerű információs rendszerek alkalmazásával tervezhetővé, átláthatóvá válik a települési önkormányzat működése, alaposabb lehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítése és a döntéshozatal. Szükséges, hogy a kistérségek és a fejlesztési régiók már a kialakításkor az elektronikus ügyintézés és integrált szolgáltatások alapján működjenek. Deák László sokat vár a most készülő, a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvénytől. Az új jogszabály teret kíván nyitni az elektronikus ügyintézésnek és a hatóságok egymás közötti elektronikus kommunikációjának. (A szabályozási koncepció az 1005/2003. [I. 30.] kormányhatározatban jelent meg.) Lehetőséget biztosít olyan elektronikus ügyfél-tájékoztató rendszer működtetéséhez, amely általános ügymenetleírást, a kérelem teljesítéséhez szükséges jogszabályi feltételek megismerését, az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv megismerését és elérhetőségét, valamint különböző nyomtatványok letöltését teszi lehetővé. Az új szabályozás más módon is érvényesíteni kívánja az ügyfélcentrikusságot.
Az ügyfélbarát szabályozás úgy jelenik meg a tervezetben, hogy ne lehessen az ügyféltől olyan adat igazolását kérni, amelyet valamelyik hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezzel tovább csökkenthetők az ügyfél eljárási terhei. Az elmúlt tíz évben ugrásszerűen fejlődött a közigazgatás informatikai bázisa – emlékeztetett előadásában Deák László. Már nem pusztán a hatósági nyilvántartás elengedhetetlen eszközei az informatikai eszközök, hanem a hatóságok egymás közötti és az ügyfelekkel való kapcsolattartásának nélkülözhetetlen feltételét képezik. Az elektronikus levelezés széles körű felhasználása és az internet biztosította lehetőségek kiaknázása felé komoly jogi, adminisztrációs és technikai lépések történtek. E rendszerek általánossá tételével és fejlesztésével nem csak a gyors és pontos kommunikáció érhető el. Nem elhanyagolható előny, hogy az ügyfél már az eljárás megindítása előtt hozzájuthat olyan információkhoz, adatokhoz, amelyek birtokában már nem feltétlenül szükséges a hatóságot személyesen megkeresnie, csökkenthető a hiánypótlások száma, a sorban állás az ügyfélszolgálati irodákon. Az egyszerű vagy kevésbé bonyolult ügyek feldolgozása gépesíthető, az ügyintézői tévedés valószínűsége minimálisra csökkenthető. A rendszerben rejlő lehetőségek kiaknázása végső soron jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Az informatikai eszközzel nem rendelkező ügyfél az elektronikus ügyintézés esetén sem szenvedhet hátrányt amiatt, mert a hatósággal nem tud elektronikus úton érintkezni – figyelmeztet Deák László. A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény tervezete az elektronikus aláírást tekinti az elektronikus kapcsolattartás alapvető módjának. Ugyanakkor az ilyen aláírással nem rendelkező ügyfelek esetében is lehetővé kívánja tenni az ügyfélhatóság kapcsolattartást, melynek feltétele az ügyfél azonosítása és egy ún. központi elektronikus szolgáltató rendszer útján történő kommunikáció, amely a hatóság számára elfogadható biztonsággal garantálni tudja, hogy az adott üzenet egy meghatározott személytől érkezett. A nemzetközi tapasztalatok szerint a hatósági ügyek 15-20 százaléka olyan, ami szigorú személyazonosítást, esetenként személyes megjelenést tesz szükségessé.
Az elektronikus kapcsolattartásnak – jellegéből következően – olyan sajátosságai vannak, amelyek eltérő szabályozást igényelnek. Az informatikai eszközök a nap huszonnégy órájában képesek üzenetet fogadni, de átmeneti technikai zavarok is felléphetnek. Fontos ezért rögzíteni az elektronikus úton érkező dokumentumok hivatalos érkeztetésének időpontját, amihez fő szabályként az elektronikus üzenetek mindkét irányú visszaigazolási kötelezettsége tartozik. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújthat. Ez a hatóságra vonatkozó közérdekű adatokon túl az ügyfél számára olyan többletismereteket tartalmaz, amelyek megkönnyítik az ügy megindítását, elintézését és az ügyfél alapvető eljárási jogainak érvényesítését. A tájékoztató szolgáltatás azonban nem pusztán az elektronikus úton, hanem a hagyományos módon intézhető ügyekre is kiterjedhet.
Az ügyfelek ügyeik elektronikus elintézését értelemszerűen csak előzetes regisztráció után kezdeményezhetik. Ez a hagyományos ügyintézési modellben az ügyfél személyes megjelenésével, az általa aláírt okirat, kérelem a közigazgatási szervhez való benyújtásával történik meg. Az elektronikus ügyintézés azonban a felek fizikai értelemben vett távolléte mellett zajlik. A törvényjavaslat szabályozási modelljében az ügyfélazonosításra elsődlegesen az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti aláírás szolgál. Ha az ügyfél nem rendelkezik ilyen elektronikus aláírással, számára az ügyintézés céljára egy kizárólagos használatú ügyfélkapu nyitható, amelynek kulcsával kizárólag ő rendelkezik és ezt a kulcsot biztonsági igényei szerint meg is változtathatja. Ezen az ügyfélkapun keresztül az ügyintézés informatikai rendszerébe bekapcsolódhat és eljárási cselekményeket végezhet el. Az ügyfélkapu képes garantálni, hogy az azon keresztül érkező üzenet valóban az annak feladójaként feltüntetett személytől érkezik, illetve tartalmazza az általa megadott elektronikus címet is. Alapelv, hogy ez az azonosítási eljárás egyetlen, a hatósági eljárásban szükséges adat megadását sem pótolja, azt továbbra is az ügyfélnek az általános szabályok szerint kell megadnia. Mivel a küldő személye ismert, így az esetleges visszaélések szankcionálása az erre vonatkozó általános szabályok szerint megvalósítható.
Külön feladatot jelent a jogi személyek, illetve a személyes ügyintézésre bármely okból képtelen természetes személyek elektronikus aláírás hiányában történő ügyintézésének szabályozása. A jogi személyek köre az, amely leginkább képes lehet az elektronikus aláírás mielőbbi alkalmazására. (A jogi személyek számára ennek költségei már ma is megfizethetőek.) A jogi személyek elektronikus aláírás használatával történő ügyintézésére vonatkozó részletszabályok kormányrendeleti szintű szabályozásban is megvalósíthatóak, mivel újabb személyes adatok kezelését nem igénylik.
Intelligens települések
Az önkormányzatok informatikai fejlesztése, az e-ügyintézés minél szélesebb körben való elterjesztése kiemelt feladata az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak – jelentette ki Bakonyi Péter, a tárca helyettes államtitkára az Intelligens Települések Országos Szövetsége (ITOSZ) által április 21. és 22. között tartott konferencián Visegrádon. Több tíz milliárd forintot szánnak pályázati formában a tartalomfejlesztés, a települések közötti – kistérségi szintű – együttműködések támogatására. Bakonyi szerint nagyban növeli az e-közigazgatás minél szélesebb körű igénybevételének esélyeit, hogy a minisztérium 2006 végéig szeretné elérni: minden településen legyen legalább egy nyilvános internet elérési pont.
A Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, Fábos Zsolt arról számolt be, hogy hamarosan befejeződik az a jogszabály előkészítő munka, amely olyan új egységes iratkezelési szabályokat határoz meg, amelyek lehetővé teszik majd országos szinten az elektronikus iratkezelést.
Piróth István, az IHM önkormányzati programvezetője bejelentette, hogy a jövőben egyedi honlapok készítését nem támogatja a minisztérium, ehelyett azt szeretnék, ha inkább kistérségi gyűjtőportálok jönnének létre. Az eddigi pályázati tapasztalatokat ismertetve elmondta, hogy legnagyobb az igény a már meglévő alkalmazások továbbfejlesztésére, illetve ilyenek átadására más önkormányzatoknak.
Információs társadalmi programok
A Magyar Információs Társadalom Stratégia 19 központi kiemelt programjából eddig 15 indult el. Előző számunkban az e-önkormányzati programról szóltunk, az alábbiakban a többi 14 programra hívjuk fel a figyelmet egy-egy mondatban.
Az e-Munka program (KKP-01) többek között az Egységes Munkaügyi Nyilvántartó Rendszer bevezetésével, a nyilvántartó központ kialakításával foglalkozik. Az e-Üzlet program (KKP-02) kulcsfeladatának tekinti a vállalaton belüli és vállalatközi intelligens rendszerek fejlesztését, használatának elterjesztését, a kis- és középvállalatok információtechnológiai felzárkóztatását.
Az e-Közlekedés program (KKP-03) elsősorban a személy- és áruszállítások intelligens szervezésével, forgalmi áramlatok korszerű lebonyolításával foglalkozik. Az eAgrárium (KKP-04) programja a versenyképes mezőgazdasági termelés érdekében több fejlesztési területet határoz meg (az alapvető információszolgáltatások, a mezőgazdaságot szolgáló adatbázisok felmérése, fejlesztése, stb.). Az e-Kormányzat program (KKP-05) célja a szolgáltató állam, amelyben az elektronikus szolgáltatások révén lerövidül az ügyek intézésének átfutási ideje. A Nemzeti Digitális Adattár (KKP-07) jelentős szerepet játszik a magyar kulturális értékek nemzetközi ismertségének és elismertségének növelésében. Az eEgészség program (KKP-09) a lakosság egészségének megőrzésében, az ellátás hatékonyságának megerősítésében ad informatikai támogatást. Az e-Környezet (KKP-10) programon belül négy részprogram foglalkozik a környezetvédelem (levegő-szennyezettség, természetvédelem, meteorológia, vízügy) informatikai feladataival és szolgáltatásaival. A Közháló program (KKP-11) azonos esélyt biztosít az állampolgárok számára az interneten keresztül elérhető szolgáltatások és információk hozzáférésére. E program kapcsolódik az e-Magyarország (KKP-13) megvalósításához, amelynek elsődleges célja egységes színvonalú szolgáltatásokat nyújtó nyilvános közösségi hozzáférési helyek létrehozása és működtetése az ország egész területén. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés programja (KKP-12) a kutatás, felsőoktatás és közgyűjtemények mintegy 700 intézmény 600 ezer felhasználója számára nyújt globális kommunikációs lehetőséget, Budapesten kívül 30 városban nagysebességű Internet-csatlakozást. Az e-Demokrácia program (KKP-17) fő céljai 2006-ig: üvegzseb és átláthatóság, társadalmi kontroll, az állampolgári jogok lehetőségének kiszélesítése, a demokráciához köthető információs és kommunikációs technológiák széleskörű kipróbálása. Az IT K+F kutatásfejlesztési program (KKP-18) az információs és kommunikációs technológiák elterjesztését segítve korszerűsíti a tudományos értékalkotás infrastruktúráját. Az eErnyő program (KKP-19) a Magyarországon is tapasztalható digitális megosztottság leküzdését tűzi célul.
