A tavalyi évben elektronikus ügyintézést igénybe vevő lakosok száma (a lakosság 6 százaléka) alapján az utolsó előtti helyen kullogunk egy 30 országra kiterjedő felmérésben. Csak azért nem az utolsó helyen, mert Bulgáriát is bevették a felmérésébe, vagyis a helyzet balkáninak is nevezhető – jelentette ki Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke az idei Internethajó rendezvényen.
Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint minden önkormányzati fejlesztést – így az elektronikus ügyintézés bevezetését is – meg kell hogy előzzön egy átfogó közigazgatási reform, amivel az önkormányzati rendszer korszerűbbé válhat. Az emberközpontú, hatékony, szolgáltató jellegű önkormányzati rendszer létrehozását célozza az elektronikus ügyintézés, az informatikai alkalmazások bevezetését segítő egyre több projekt, amiből az állami, az üzleti és a civil szféra egyaránt kiveszi a részét. Állami támogatásként, az Informatikai Minisztérium KözHáló nevű programja biztosítja az önkormányzatoknál és egyéb közintézményekben – kórházakban, művelődési házakban, postahivatalokban – a széles sávú internetkapcsolatot. A rendszer kiépítése a múlt évben kezdődött, és a tárca tervei szerint 2005 végére országszerte 7300 végpont működik majd.
Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára arról beszélt, hogy száz kis falu kiürült postája működik már közösségi házként, és még vagy 200 esélyes arra, hogy számítástechnikai eszközökkel, internetkapcsolatot nyerve korszerű szolgáltatásokat nyújtson a településen élőknek. Idén mintegy 3,5 milliárd forintot nyújtanak informatikai fejlesztésekre az önkormányzatok számára az IHM és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében kiírt pályázatokon. Vetési Iván, a Matáv Rt. Igazgató-helyettese az üzleti szektor által kínált önkormányzati megoldásokról szólva elmondta: már léteznek olyan technikai megoldások – például a Matáv Rt. is kínál ilyen rendszereket –, amelyekkel az önkormányzatok az első lépésben online információkat juttathatnak el a lakossághoz, s erre alapozva az elektronikus ügyintézés is megkezdődhet. Az üzleti szféra nem vár kormányzati megrendelésekre, hanem igyekszik a valódi igényeket kiszolgálva, azok elébe menve kezdeményezőként megjelenni ezen a piacon. Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke szerint a teleház program azért élhetett át három kormányváltást, mert civil kezdeményezés, és mint ilyen, ott kezdődik a szerepe, ahol az állam már nincs jelen. A mintegy 500, országosan szétszórtan meglévő teleház a kor követelményének megfelelően, közösségi internetelérési lehetőséggel, tájékoztatással is segíti az állampolgárokat például az elektronikus ügyintézésben.
Pályázatfigyelésre használják a netet
Bár az internet hazai elterjedtsége növekvőben van, ez még meglehetősen elmarad az Európai Unióban tapasztalható átlagos szinttől. A magyar háztartások 12 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel, ez a 14 év feletti lakosságra vonatkozóan 13 százalékos otthoni internetelérési arányt jelent. A 14 évesnél idősebb lakosok 25 százaléka internethasználó.
Az önkormányzati hivatalok 87 százaléka rendelkezik valamilyen internethozzáféréssel. Az internethasználat leggyakoribb célterülete az önkormányzatoknál a pályázatok figyelése, letöltése, elküldése. A másik leggyakoribb használati mód a friss információkhoz való hozzájutás, a harmadik pedig a levelezés. A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 42 százalékának van saját honlapja, ez az internethozzáféréssel ellátott önkormányzatok 48 százalékát jelenti. A saját weboldallal rendelkező hivatalok 72 százalékában a honlap statikus információkat megjelenítő alaphonlap, 24 százalékuk viszont rendszeresen, legalább hetente frissíti azt. A saját honlappal bírók 31 százaléka rendelkezik olyan szabályzattal, amely a honlap karbantartására illetve tartalmi elemeire vonatkozik.
A weblappal rendelkező önkormányzatok túlnyomó többsége szerepelteti a honlapján a hozzá tartozó önkormányzati szervekről szóló információkat (81%) valamint az ügyfélfogadással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat (72%). A világhálón fennlévő önkormányzatok 18%-a számolt be arról, hogy honlapjukon olvasható a településfejlesztési koncepció, 12%-uk esetében pedig az aktuális rendezési terv. A honlappal rendelkező önkormányzatok 24 százalékánál (az összes magyar önkormányzat 8,7 százalékánál) van lehetőség nyomtatványok, űrlapok letöltésére, ugyanakkor jóval kisebb azon önkormányzatok aránya, amelyek elektronikus formában is befogadják azokat (4%).
