Berlin, Bécs, Helsinki, London, Szingapúr és Tampa honlapjait elemezte az Intelligens Települések Országos Szövetsége megbízásából az eDemokrácia Műhely. A kutatás a nemzetközi e-közigazgatási tapasztalatok feltárását tűzte célul, s arra a megállapításra jutott: nemcsak Magyarországnak, de Európának is igyekeznie kell, ha jól akar szerepelni a világviszonylatú öszszehasonlításban.
Tampa városa olyan pozitív példa, amelynek megoldásai még a kutatók (kutatásvezető: Kumin Ferenc politológus) hipotéziseit is túlszárnyalta. A rendőrségi ügyek intézésénél például olyan szolgáltatások kérhetők az online felületen, mint a rendezvények biztosítására ún. extra szolgálatot vállaló rendőrök, aminek költsége is interneten fizethető. Kereshetők a baleseti jegyző-könyvek adatbázisai ingyenesen, ám egy megtalált ügyhöz tartozó jelentés kikérése már fizetésköteles. Rendkívül gazdag a különböző, nem sürgősségi ügyek bejelentésének lehetősége, legyen szó akár prostitúciós, akár drogkereskedelemmel kapcsolatos jelenségekről, de az úthálózat és közlekedési rendszer valamennyi eleme vonatkozásában is tehető bejelentés online űrlap kitöltésével. A fejlett ügykövetési eljárásnak köszönhetően az egyes ügyek megoldásának folyamatát a bejelentő nyomon követheti – ez egyébként Tampában minden ügytípusban így van, nem csak a rendőrségi bejelentéseknél. A kulturális élettel össze-függően például még a múzeumi tagsági díj is befizethető interneten keresztül.
Az elemzés rámutat: Európának még sokat kell tennie azért, hogy a legjobbakhoz felzárkózhasson, elsősorban mert – eltekintve az északi térségtől – az infrastruktúra öröklött elmaradásoktól terhes. Van azonban ennek az infrastruktúrának egy olyan szelete, ahol Európa nincs lemaradásban – állapítja meg a kutatás. A GSM rendszerre és utódaira épülő mobil hálózatok tekintetében az előny az öreg kontinensnél van. A mobil eszközök épp ott lehetnek hasznosak, ahol a vizsgált helyi honlapok a leggyengébben szerepelnek.
Az elemzés fő módszere az egyes folyamatokhoz tartozó elektronikus szolgáltatások színvonalát értékelte nullától négyig. A szolgáltatás teljes hiányán kívül az alábbi négy megvalósulási szint áll a minősítés mögött.
Az első az információt nyújtó formális internetes jelenlét, azaz statikus információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról. Ennél eggyel magasabb szintet képvisel az egyirányú kibővített internetes jelenlét: a nyomtatványok, űrlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehetősége itt már rendelkezésre áll, de az adatokat papír formában kell a hivatalhoz eljuttatni. Az interaktív internetes jelenlét, amikor a nyomtatványok, űrlapok, adatlapok online is kitölthetők, hitelesíthetők, már a csúcsmegoldásokat közelítik – ez a hármas szint. Itt a formális interakció az állampolgárok és szolgáltatásnyújtók között sokkal magasabb szinten valósul meg, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy közvetlenül elérjenek információkat egyéni érdekeiknek és igényeiknek megfelelően. A felhasználók találkozót kérhetnek hivatalnokoktól, részt vehetnek online megbeszéléseken. A legmagasabb szintet tranzakciós internetes jelenlétnek nevezi a kutató. Ezen a szinten már megtörtént a tejes ügymenet elektronizálása (döntés, kézbesítés, illetékek lerovása). A felhasználóknak lehetőségük van, hogy teljes és biztonságos tranzakciókat hajtsanak végre online módon. A szolgáltatások biztonsága ezen a szinten azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználók a szolgáltatáshoz esetlegesen kapcsolódó pénzügyi tranzakcióikat is online bonyolítsák. A mellékelt táblázatban a vizsgált városok összeredménye látható az elérhető maximum pontszám százalékában. Egyrészt, hogy a meglévő elektronikus szolgáltatások összességében milyen színvonalon állnak (nullák nélküli arány), illetve, hogy a vizsgált 19 kategóriában összesen milyen eredményt értek el, azaz belevéve az átlagolásba azokat a kategóriákat is, ahol jelenleg egyáltalán nincs szolgáltatás (szumma).
A vizsgálat során feltűnő volt, hogy valamennyi helyi honlap él azzal a lehetőséggel, hogy más, vertikálisan, vagy akár horizontálisan különálló intézményhez tartozó elektronikus megoldásokat integráljon a saját szolgáltatási körébe. A felhasználó a jelen megoldások szinte mindegyikénél értesül még az intézmények közötti ugrásról: megváltozik a vizuális környezet, más felirat kerül a böngésző címsorába, stb. A további fejlődési irány azonban az eltérő intézményekhez tartozó szolgáltatások formai egységesítése felé mutat, ennek előszelét példázza Bécs városának honlapja.
Az egyes települések önállóságának egyik fontos – egyre fontosabb – szimbólumává emelkedik a saját honlap. Kérdés viszont, hogy a felhasználók ezen az oldalon keresztül kívánják-e valamennyi ügyüket intézni, vállalva az egyedi megoldásokból eredő hátrányokat, vagy inkább egy globális közszolgálati honlapon keresik az egységes formában, és nagy valószínűséggel optimális felhasználói felülettel rendelkező szolgáltatásokat. Egy biztosnak mondható: az integráció elkerülhetetlen. Már csak az a kérdés, hogy ez hol valósul meg.
Mindenesetre Magyarországon is olyan nemzeti szintű ekormányzati stratégiára van szükség, amely megfelelően kidolgozott csatlakozófelületek közbeiktatásával lehetővé teszi a különböző szinteken megjelenő szolgáltatások integrálását a legfontosabb elérési pontokon, nevezetesen a helyi honlapoknál. Ezzel lehetővé válna, hogy a helyi lapok fejlesztői egyszerű protokollokat használva integrálják a regionális vagy országos szinten megvalósult elektronikus közszolgáltatást. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) elektronikus önkormányzatokat érintő fejezete több tekintetben is leteszi az ilyen irányú fejlesztések alapjait. A célok megfogalmazása között szerepel, hogy „közös önkormányzati portál(rendszer) jöjjön létre 2004 folyamán”. A magyar stratégia tehát világosan látja annak szükségességét, hogy valamilyen formában egységesített megoldást kell kínálni az ügyfelek számára nyitott (front office) felületen, arra vonatkozóan konkrét megoldást viszont nem kínál, hogy ez az integráció milyen gyakorlati keretben jöhet létre.
