Bár a magyar egészségügy és ezen belül is a kórházak privatizációjának megakadályozására sikeres politikai célú aláírásgyűjtés zajlott, a magánosítási folyamat – igaz, erről keveset hallani –, azért már jócskán elindult az egész országban.
Az új kórháztörvény adta privatizációs lehetőséggel kapcsolatban már az ország több megyéjében, így Baranyában is elindult a magánosítási folyamat. A megyei önkormányzat testületi ülésén már az elmúlt év nyarán, azaz a kórházprivatizációs törvény megjelenése után nem sokkal döntés született a megyei kórház két fogászati alapellátó részlegének privatizációjáról. Emellett szintén magánkézbe került Pécsett a város járóbeteg-ellátását végző rendelőintézet fizikoterápiás részlege is (a tulajdonos egy kft.). Ez utóbbi privatizációs akció egyébként megcáfolja azokat a felvetéseket, miszerint a kórház-magánosítások során csak azok az egységek kerülnek eladásra („kimazsolázásra”), amelyek amúgy is jó állapotban vannak. A pécsi Veress Endre utcai rendelőintézet fizikoterápiás részlege például hosszú ideje már meglehetősen leromlott állapotban működött. Miután sem felszerelése, sem pedig a körülmények nem voltak megfelelőek, az ÁNTSZ már többször is kifogásokkal élt a szolgálat felé. Mindez a legutóbbi ellenőrzéskor odáig fajult, hogy rövid időre szüneteltetni kellett a rendelést az intézmény fizikoterápiáján. Többek között ezért volt tehát kénytelen a fenntartó – azaz Pécs városa – a szóban forgó szolgáltatást magánkézbe adni. Arra ugyanis semmi esély nem látszott, hogy a város a körülményeken új beruházással változtatni tudna. A pécsi fizikoterápia esetében tehát, ha nem történik meg a privatizáció, ez a keresett és igényelt ellátási forma egyszerűen megszűnt volna a 150 ezer lakosú városban.
A kórházakon belüli fogászati privatizáció Nyugat-Magyarországon például már öt éve szinte teljesen lezajlott, sőt Sopronban, továbbá Székesfehérvár vagy Mosonmagyaróvár térségében az egészségügy legvirágzóbb üzletágává nőtte ki magát. De hasonlóan magánkézbe került a diagnosztikai vizsgálati rendszer is. Annak ellenére, hogy a fővárosban hatalmas vita és ellenállás kíséri folyamatosan az új kórháztörvény szinte minden elemét, Baranyát e téma tekintetében inkább a kivárás jellemezi. A szakma nem hallatta (ma sem hallatja) hangját, ám ez nem jelenti azt, hogy a törvénnyel kapcsolatban – az intézmények falain belül – egységes lenne a vélemény. Több szakmai kör elsősorban azt kifogásolta, hogy nincs széleskörű szakmai egyeztetés a minisztériummal, és kevés a tájékoztatás is. Számos olyan kérdés maradt még mindig nyitva ugyanis, amelyek foglalkoztatják az egészségügyi dolgozókat a megyében. Ezek a válaszra váró kérdések főként a privatizáció köré csoportosulnak. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzatok helyzete e tekintetben teljesen világos, hiszen a helyhatóságok beleegyezése és részvétele nélkül nem lesz lehetőség vállalkozói tőkebevonásra. A kórházprivatizáció nyújtotta lehetőségekkel mégsem minden önkormányzat élhet: azok a helyhatóságok ugyanis, amelyek fejlesztésre (például a Baranya megyei kórház, a mohácsi és a komlói kórház), illetve a csődhelyzet elkerülése érdekében konszolidációra (ilyen a siklósi, és a szigetvári intézményen kívül még 13 kórház), állami céltámogatásban részesült, azok az intézmények (kórházak) az elkövetkező tíz éven belül csak jelentős mennyiségű tőkeemeléssel vehetnének részt a privatizációban. A szigetvári kórház például az év elején kapott pályázat útján – konszolidáció céljából – mintegy 100 millió forintos támogatást. Ez az intézmény ugyan sikerrel túljutott a csődhelyzeten, de az nehezen képzelhető el, hogy működése közben annyi tőketartalékot halmozzon fel, amely esélyessé teszi majd egy – a közeljövőben történő – privatizációban való részvételre. A mindössze 105 ággyal, már kht. formájában működő siklósi kórház is kapott a közelmúltban konszolidációs támogatást, ám Fülöp Erzsébet orvosigazgató szerint január óta olyan csődtömeget görgetnek maguk előtt, hogy egyelőre kétséges még a kilábalás is. Az ország klinikáinak helyzete a privatizáció tekintetében ellentmondásos, hiszen az ország orvosi egyetemein belül működő klinikáknak a fő gazdája nem az egészségügyi tárca, hanem az oktatási minisztérium. Ezért a tavaly június 23-án elfogadott kórháztörvény által adott lehetőségek mindenképpen mielőbbi egyeztetést kívánnak a tárcával – állítja a PTE Orvoscentrumának elnöke. Kosztolányi György professzornak egyébként nincs tudomása arról, hogy ez idáig érdeklődött volna befektető a pécsi – különböző szakmai profillal tevékenykedő – klinikákkal kapcsolatban.
Kökény: nincs más út
Kökény Mihály a támadásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: tisztában volt azzal, hogy az új kórháztörvényt tartalmazó javaslatok éles vitát generálnak majd az egészségügy szereplői és a tárca között, de a törvényben leírt változtatásra akkor is szükség van, mert az évtizedek óta mozdulatlanságban lévő rendszer mára annyira elavult, hogy valóban a működésképtelenség határát súrolja. Kökény szerint a paragrafusok gyakorlatban történő megvalósítása nyilván nem megy egyik napról a másikra, de nincs más választás a gödörből való kilábalásra, egy modern hazai egészségügyi rendszer megvalósítására.
