Akadálymentes változat






Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
"Kivérzett" állapotban az önkormányzatok

Magyar polgármesterek világtalálkozója Gödöllőn




„Meg kell fordítani azt a trendet, ami egy ideje érvényesül, hogy folyamatosan pénzt vonnak ki az önkormányzati rendszerből, ami már komoly működési zavarokat okoz a településeken” –szögezi le a magyar polgármesterek V. világtalálkozóján, április 5–6-án, Gödöllőn elfogadott záródokumentum. A mintegy 1200 polgármester a kormány ilyen irányú kritikája mellett kitér arra is, hogy az államnak, illetve a kormányzatnak nagyobb pénzügyi, szakmai, módszertani segítséget kellene nyújtania az önkormányzatok környezetvédelmi, idegenforgalmi, lakásgazdálkodási, fejlesztési programjainak kidolgozásához és megvalósításához.


„Növekszik a forráshiányos települések száma, "kivérzett" állapotba kerülnek az önkormányzatok, s ezért az állam hibás finanszírozási politikája, a feltételek biztosítása nélküli "feladatleosztó" magatartása is felelős” – áll a záródokumentumban. A határon túli magyar lakosság kapcsán a záródokumentum leszögezi: annak elkerülésére, hogy ne alakuljon ki emberi, humánpolitikai és integrációs szakadék a magyar nemzetrészek között, megbízható megoldás a kettős állampolgárság intézményének a bevezetése. A magyar polgármesterek kölcsönösen érdekeltek a Kárpát-medence csatlakozásra váró országainak felzárkóztatásában és mielőbbi uniós tagságuk elősegítésében – értettek egyet a megjelentek.
A világtalálkozón több szekcióban is folyt a megbeszélés. Az európai uniós szekció állásfoglalásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatlakozás a magyar nemzet újraegyesítésének fontos állomása, de az uniós határokon kívül rekedt magyarság helyzete nehezebb lesz, segítésük a magyar állam fontos feladata. A világtalálkozó résztvevői nagy érdeklődést tanúsítottak a turizmus iránt is, hiszen az ágazat fejlődése a gazdasági növekedésre is hat, s előmozdítja a helyi fejlődést. Virágzó turizmus azonban ott alakulhat ki, ahol ennek stabil gazdasági, politikai és társadalmi háttere van. Ennek megteremtése a mindenkori kormányzat és természetesen az önkormányzatok felelősége – szögezte le a turisztikai szekció.

Az önkormányzati lakásgazdálkodás szekció résztvevői támogatásukról biztosították a Nemzeti Lakásprogram programpontjait, és egyetértettek abban, hogy az önkormányzatok érdekeltek és együttműködésre készek a tervek megvalósításban.
A települések gondjai nem csupán helyi jellegűek, hanem az egyetemes problémákhoz is kapcsolódnak, ám mégsem lehet arra számítani, hogy más, a világ megoldja ezeket – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a világtalálkozó megnyitóján.
Lamperth Mónika belügyminiszter az unió közigazgatással kapcsolatos elveit, az átláthatóságot és szakszerűséget emelte ki beszédében, s azt hangsúlyozta, hogy ezt az országnak kell tartalommal megtölteni.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hozzászólásában egy olyan, az egész Kárpátmedencét átfogó nemzetstratégia kidolgozásának fontosságára hívta fel a figyelmet, amely aktivizálná a magyar vállalkozókat a határon túli területeken különféle fejlesztésekre, beruházásokra.


A környezetvédelmi szekció állásfoglalásából

Az ország környezeti állapotának ismeretében nyilvánvalóvá vált: változásra csak az uniós, a hazai állami, önkormányzati, gazdasági szervezetek és a lakosság anyagi tehervállalásával nyílik lehetőség. A feladatok valódi megvalósításához több száz milliárd forintra van szükség. Ugyanakkor a jogszabályi előírások és a szükséges források közötti szakadék növekszik.

Nem vezet eredményre az a kormányzati magatartás, mely a feladatokat „leosztja” az önkormányzatoknak, de nem biztosítja a pénzügyi keretet.
(…) pályázatokkal összefüggő probléma, hogy a különféle pályázati alapok között nincs összhang, így meglehetősen gyakori, hogy sikeres pályázatok esetén sem lehet megvalósítani a beruházást. Mivel a pályázó önkormányzat az igényelt összegnél kevesebb forráshoz jut, a hiányt nem tudja hitelből fedezni, mert nincs megterhelhető vagyona. Ennek következtében az ország kettészakad pályázni képes és képtelen településekre, ami veszélyezteti az ország egészének környezeti állapotát. A probléma tüneti kezelését jelenti az új pályázati lehetőség hiányzó önkormányzati önrész pótlására.

Ugyancsak rontja az önkormányzatok környezetvédelemi beruházásainak megvalósítását az áfa-törvény módosulása, mivel jelentősen csökkenti a rendelkezésre álló forrás tényleges összegét.
(…) A tervek közül a hulladékgazdálkodási tervnek van prioritása, viszont ennek elkészítéséhez sem kaptak anyagi támogatást az önkormányzatok. Jelenleg úgy tűnik, hogy az állami és önkormányzati szféra egyaránt tehetetlen a hulladékhasznosítók elhelyezését kísérő lakossági ellenállással szemben.

A résztvevők kiemelten fontosnak tartják:
- a szabályozás szigorúbbá tételét, a „szennyező fizet” elv kiterjesztését, következetesebb alkalmazását, - az anyagi erőforrások összehangoltabb, kiszámíthatóbb, felhasználását, a pályázható források átláthatóbb rendszerének kialakítását, - az önkormányzatokhoz telepített környezetvédelmi feladatok megvalósításához szükséges, településeknek biztosított állami források emelését, - a szomszédos országokkal való szorosabb együttműködést az esetleges környezeti károk megelőzése érdekében, - a kormányzati szervek és az önkormányzati szövetségek együttműködését… Indokolt az interregionális együtt-működés fejlesztése (…)



 


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel





  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók