A magyar kormány szerint az új tagállamoknak 2007-től ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítani elmaradott térségeik támogatására, amelyeket a korábbi kedvezményezettek is élveztek. Ez a támogatások szintjére és feltételeire egyaránt vonatkozik, bármilyen EU-finanszírozásról is legyen szó. Többek között ezt az igényt tartalmazza az a négyoldalas dokumentum, amelyben a magyar kormány nemrég fejtette ki álláspontját a regionális (kohéziós) politika megreformálásáról.
Az Európai Bizottság idén februárban ismertette elképzeléseit a 2007 és 2013 közötti kohéziós politikáról, amit a tervek szerint júliusban követ majd hivatalos törvényjavaslat. Brüsszel alapkoncepciója nem szakítana az uniós kohéziós politika azon alapvetésével, mely szerint a közösségi támogatások javát a legelmaradottabb európai térségek és országok felzárkóztatására kell fordítani. A források 78 százalékát ilyenformán az új tagállamok elmaradott régióira, a régi tagországok csak papíron gazdagabb térségeire (a bővítés után statisztikailag javult számos térség helyzete) és a legszegényebb országok nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházásaira költenék. A többi EU-régió a regionális versenyképesség javítására (a teljes pénzügyi keret 18 százaléka) és a határokon átnyúló területi együttműködés szorosabbra fűzésére (4 százalék) juthatna uniós forrásokhoz a strukturális alapból.
A kormányálláspont szerint a forrásokat az EU leghátrányosabb helyzetű régióira kell koncentrálni, az egy főre jutó támogatási szinteknek pedig arányban kell lenniük az érintett tagállamok és régiók relatív fejlettségével. Magyarország elfogadja a bizottságnak azt a munkahipotézisét, mely szerint az új tagállamoknak a GDP 4 százalékának megfelelő támogatásban kell részesülniük. „Ugyanakkor a legmagasabb egy főre eső támogatást a legszegényebb térségek kell hogy élvezzék” – húzza alá a dokumentum. A kormánypozíció ugyan nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a kormány mekkora költségvetést tartana szükségesnek a felzárkóztatásra, arra viszont kitér, hogy a következő tervezési időszakra érvényes pénz-ügyi keretnek összhangban kell lennie az uniós kohéziós politikára váró nagyobb kihívásokkal. „Ennek megfelelően indokolt a források jelentős mértékű növekedése a korábbi évekhez képest” - szögezi le a dokumentum. Mint ismeretes, a bizottság javaslatai alapján hazánk 2007 és 2013 között évente körülbelül 3 és fél milliárd euró támogatást kapna az EU-tól.
Összehasonlításképpen: 2004 és 2006 között összesen kevesebb mint 3 milliárd eurót kap az ország a gazdasági és társadalmi különbségek kiegyenlítésére. A magyar kormány teljesen indokoltnak tartja, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források legnagyobb részét a konvergencia-célokra – vagyis az el-maradott térségek felzárkóztatására – fordítsák. Magyarország szerint ugyanakkor az új tagállamok el-maradott régióinak rugalmas támogatásra van szükségük és a bizottság által javasoltnál szélesebb területen, több jogcímen. „A konvergencia-programoknak az Európai Szociális Alap (ESF) valamennyi prioritását le kellene fedniük, a regionális versenyképességi alapnál kiemelteket is beleértve” – olvasható a magyar álláspontban. A kormány szerint a városok és ipari központok sajátos problémáinak (tömegközlekedés, város-rehabilitáció stb.) megkülönböztetett figyelmet kell kapniuk az új tervezési-programozási idő-szakban. A probléma megoldásának része kell hogy legyen infrastrukturális beruházások finanszírozása is.
