Akadálymentes változat





Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Az ország felében pénz állhat a házhoz

Mindössze 45 százalékos részvétel a kistérségi pályázaton



A várakozással ellentétben a lehetséges társulásoknak mindössze 45 százaléka jelentkezett a többcélú kistérségi társulások ösztönző támogatására kiírt pályázatra. A Belügyminisztérium adatai szerint 75 helyről érkezett pályázati anyag, ami azt jelenti: jó eséllyel valamennyien megkapják a kért pályázati összeget, sőt valószínűleg marad is a 7 milliárd forintos keretből.


Mint arról legutóbbi számunkban beszámoltunk, június első napján Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági normakontrollt kért a május 10én elfogadott többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényről, így az nem lépett hatályba. Talán az ebből fakadó bizonytalanságnak is köszönhető, hogy a lehetséges társulásoknak (168) mindössze 45 százaléka nyújtotta be pályázatát június végéig, amely társulások ugyanakkor átfogják a 3176 magyarországi település 49 százalékát (1564). Tény azonban: az ország felében lázasan folyt a pályázás.


"Megindult és gyors ütemben halad a többcélú kistérségi társulások szerveződése" – adta hírül július első hetében a Belügyminisztérium is, leszögezve: „Örvendetes, hogy egyre több település ismeri fel az e társulási formában rejlő lehetőségeket, amelyek egyebek mellett utat nyitnak ahhoz, hogy a kisebb teljesítőképességű önkormányzatok megszabaduljanak azoktól a kötelező feladatoktól, amelyeket eddig nem, vagy csak rossz hatásfokkal tudtak ellátni. A feladatok több település összefogásával történő közös ellátása jobb szolgáltatást tesz lehetővé. A kistérségekben élők számára például a közös könyvtári ellátás megszervezésével javulnak a művelődési lehetőségek, a szaktanárok közös foglalkoztatásával színvonalasabb lesz az iskolások nyelvi és informatikai képzése, az elektronikus ügyfélszolgálat bevezetésével gyorsabb és egyszerűbb lesz az ügyintézés. A közszolgáltatások korszerűsítési programjának egyik kiemelt célja, hogy a szolgáltatást a lehető legközelebb vigye az állampolgárokhoz. Ezt teszi lehetővé a létrejövő kistérségi központokba koncentrálódó közigazgatási szakértelem és technikai bázis. A kistérségi összefogással tágabb lehetőségek nyílnak a közösen elvégzett feladatok költségvetési támogatására. A kormány idén és jövőre is kiemelt figyelmet fordít a társulások létrehozására, támogatására” –áll a tárca közleményében.

Nos, az alapos minisztériumi PR is arra utal, van még kit győzködni. Akik azonban most beadták a pályázatot, úgy tűnik, nyugodtan hátradőlhetnek. Ha a 7 milliárdot teljes mértékben szétosztják, egy pályázóra akkor is több mint 90 millió forint jut. Márpedig ekkora összegre csak azok a kistérségek pályázhattak, amelyek települései száz százalékban összefogtak – ez azért nem jellemző, bár a pályázókról részletes adatokkal egyelőre nem tudott szolgálni a Belügyminisztérium. Mindenesetre jó esély látszik arra, hogy akik és amennyit pályáztak, azt – hacsak valami nagy bakit nem ejtettek – meg is kapják a pályázaton. Végeredményt augusztus közepére-végére ígérnek.
Eddig egyébként 92 többcélú kistérségi társulás jött létre 1933 település összefogásával , amelyek közül 17 nem adott be pályázatot támogatásra.



Kistérségi "fekete bárányok"

Noha – mint az körkérdéseinkből rendre kiderül – a kistelepülések nem érzik feltétlenül előnyösnek a kistérségi együttműködést, különösen a közoktatási közös feladatellátás miatt, kevesen merték megtenni, hogy kimaradjanak az együttműködésből. Akik viszont mégis, azokra sokáig ujjal fognak mutogatni a megyében, lévén mintegy 70 millió forinttól eshet el miattuk az a kistérség, ahova tartoznak.

Huszonhárom önkormányzat részvételével alakult meg például a Salgótarján Kistérségi Többcélú Társulás. A települések a legmagasabb elérhető összeg, 120 millió forint helyett csak a 20 és 50 millió forint közötti keretre nyújthattak be pályázatot, mert három település –Mátraszele, Karancskeszi és Bárna – úgy döntött, hogy az esetleges átszervezésekkel együtt járó közoktatási együttműködésben nem kíván részt venni – tájékoztatta az MTI-t Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. A tíz somogyi kistérség közül hat döntött arról, hogy létrehozzák a komplex kistérségi társulást, egy helyen viszont csak részleges társulás jött létre; ezzel a megye településeinek 79 százaléka tagja lett egy-egy többcélú társulásnak – közölte a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal sajtóreferense az MTI-vel. Hozzátette: a legnagyobb somogyi kistérségben, a kaposváriban a 77 település közül kettő nem kíván csatlakozni a társuláshoz, így részleges társulást hoztak létre. Fonyód, Tab és Siófok kistérségben nem jött létre még részleges társulás sem, ezért nem is pályázhattak – jegyezte meg a sajtóreferens.


Vasi falvak perlik az államot

Három Vas megyei kistelepülés, Rádóckölked, Nagykölked és Harasztifalu be akarja perelni a magyar államot, mert egy kormányhatározat miatt, álláspontjuk szerint „diszkriminatív módon”, kizárják őket szennyvízkezelési pályázatokból, így pedig az erre a célra szolgáló európai uniós támogatásokhoz sem juthatnak hozzá –tudatta az MTI-vel Vámosné Marksz Mária, Harasztifalu polgármestere. Egy 2003 elején született kormányhatározat szerint a 2000 fő alatti települések 2015ig nem pályázhatnak támogatásért a szennyvízkezelés megoldásához – emlékeztetett. Amíg a csatornázás el nem készül, nem épülhetnek megfelelő utak sem, hiszen azokat újra fel kellene bontani. A csatornázás 370 millió forintba kerülne, a községek, a megalakult közműtársulások 20 százalék önrészt tudnak vállalni, a beruházás tervei és az összes engedély rendelkezésre áll.


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel


  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók