Akadálymentes változat






Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Elárvult gyermekvédelem

Az ÁSZ szerint öt és fél milliárd forint kellene a jogszabályok betartásához



Sem az önkormányzatok, sem az állam nem viseli kellően a szívén a gyermekvédelmi intézményekben felnövekvő új generáció sorsát: az Állami Számvevőszék megállapítása szerint az 1999–2002es években az intézmények átalakításának, fejlesztésének, illetve a szakmai jogszabályokban előírt feltételek megteremtésének forrásai sem a központi költségvetésben, sem az önkormányzatoknál nem álltak rendelkezésre. Így fordulhat elő például, hogy van olyan lakásotthon, ahol egy gyermek napi élelmezésére 287 forint – három gombóc fagyi ára – jut.


A lakásotthonoknál nincs egységes szabályozás az élelmezésre, nincs központi előírás a napi fajlagos élelmezési keretekre, a korcsoportonkénti tápanyagmennyiségre és minőségre – mutat rá többek között az Állami Számvevőszéknek a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységéről szóló jelentése, amely a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló ellátottak 68 százalékát érintő vizsgálat alapján készült. Az egy főre jutó élelmezési kiadások széles határok között szóródnak: 2002ben volt olyan intézmény, ahol mindössze 287 forint jutott egy napra, de a maximum is csak az 525 Ft/nap összeget érte el.


A gyermekvédelmi szakellátások működési kiadásaihoz történő állami hozzájárulás a differenciált intézményrendszer ellenére évek óta azonos. A felmerülő költségektől függetlenül azonos összegű normatíva jár a csecsemőotthonokban, a gyermekotthonokban, a lakásotthonokban, a nevelőszülőknél elhelyezettek esetében, egyedül a speciális és különleges ellátások magasabb költségigényét ismerik el 2001től. Az önkormányzatok adatai szerint a normatívák csupán a nevelőszülők esetében fedezik a költségeket, a csecsemőotthonok egy főre jutó kiadásához a fenntartók átlagosan 60 százalékban, a gyermekotthonok esetében 50 százalékban biztosítanak saját forrást.


A gyermekvédelmi törvény 1997. évi megalkotásával Magyarország megtette a legjelentősebb lépést a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményben, a Magyar Köztársaság Alkotmányában megfogalmazottak és az európai jóléti államok által hirdetett elvárások összehangolt megvalósítása érdekében. A jogszabály megjelenését megelőzően azonban nem készült felmérés az átalakítások forrásigényére, a változások miatti költségtöbbletekre és a szükséges szakmai létszámfejlesztésre. Megfelelő pénzügyi eszközök hiányában a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta az átalakításra vonatkozó határidőt folyamatosan módosítani kellett: előbb két évvel, 2004. december 31-re tolódott ki a végrehajtás határideje, majd tovább módosult 2005. december 31re. Ahhoz azonban, hogy a jogszabály jövő év végére maradéktalanul teljesüljön, a szociális minisztérium 2003as felmérése szerint idén és 2005ben együttesen 5629 millió forint pluszforrásra lenne szükség. Ennek 54 százaléka beruházásokhoz, 46 százaléka pedig a létszámfejlesztésekhez szükséges. Ha csak a személyi állományt nézzük: 2002 végéig 3007 fős szakmai létszámfejlesztést kellett volna végrehajtani, ám ennek felét sem sikerült teljesíteni (1459 fő).


A vizsgált fővárosi és megyei önkormányzatok 1999–2002 között felhalmozási kiadásaik mindössze 1,5 százalékát fordították a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésére. A gyermekvédelmi szakellátás javítása érdekében az ÁSZ számos javaslatot tett az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek. Eszerint számításokat kell végezni a szükséges források biztosítására és ösztönözni kell az önkormányzatokat az igényekhez igazodó rugalmas intézményrendszer kialakítására. Célszerűbbé és hatékonyabbá kell tenni a nevelőszülői hálózatot, egységesíteni az örökbefogadók alkalmassági vizsgálatát, intézkedni kell a gyámhivatalok illetékességének egységesítésére és a statisztikai adatszolgáltatás módosítására, összhangban a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó differenciált ellátási típusokkal.


A jelentés kapcsán Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt közölte az Állami Számvevőszék elnökével, hogy a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjához illeszkedően maga is szükségesnek tartja a szakfeladatok újragondolását. A feladathoz szükséges milliárdok biztosítására azonban nem tett ígéretet. A belügyminiszter egyetértett azzal, hogy a költségvetés mindenkori teherbíró képességétől függően kívánatos a szükséges források bővülése. De az ágazati jogszabályok által előírt többlet szakmai feltételek felülvizsgálatát sem tartja elképzelhetetlennek.


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel





  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók