Akadálymentes változat





Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Támogatás városi közlekedésfejlesztésre

Brüsszeli javaslatok a regionális politika megreformálására



Július közepére elkészült az a várva-várt csomag, amelyben az Európai Bizottság ismerteti a következő, 2007 és 2013 közötti időszak kohéziós (regionális politikájára) vonatkozó javaslatait. Az új tagállamok számára jó hír, hogy az EU-n belüli gazdasági és társadalmi különbségek kiegyenlítésére szánt uniós források (strukturális és kohéziós alap) zömét – közel 80 százalékát – a közösség átlagos fejlettségi szintjéhez képest elmaradott régiók kapják majd.


Az újonnan csatlakozott országok szinte valamennyi térsége abba a kategóriába tartozik, amely jogosult a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére szolgáló támogatásokra. Jó néhány régi tagállami régió is kaphat majd ezekből az alapokból. Magyarország becslések szerint hét év alatt körülbelül 700-800 milliárd euró közösségi támogatást vehet igénybe regionális fejlesztési célokra, ami éves szintre lebontva nagyságrendekkel több annál, mint amit hazánk a tagság első három évében kap.
Miközben a bizottság által javasolt összeg nagyságára nem lehet panasz, sok múlik azon, hogy az új szabályok mennyire könnyítik majd meg a források felhasználását. Nos, ebből a szempontból meglehetősen vegyes képet mutat a csomag. Hazai szakértők szerint egyértelműen a legnagyobb kockázatot az a szabály jelenti, amely a strukturális után a kohéziós alapra is kiterjeszti azt az elvet, mely szerint az adott tárgyévben lekötött támogatásokat legkésőbb két évvel később el kell költeni. Az uniós zsargonban n+2-esnek nevezett szabály ellen gyakran prüszkölnek a támogatások kedvezményezettjei, mert túlságosan szűk határidőnek tartják. A bizottság és a nettó hozzájáruló országok szerint viszont ez a módszer garantálja leghatékonyabban a pénz eredményre váltását. Ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire lesz működőképes ez a modell a kohéziós alapból finanszírozott nagyobb és ezért időigényesebb közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházásoknál. Igaz, hogy a szabály 25, illetve 50 millió értékhatár alatti projektekre lesz érvényes. A magyar aggodalmak forrása az, hogy a nagy projektek már „elfogytak”, így sok, kisebb projekttel kell majd lefedni a rendelkezésre álló keretet, ami nem lesz könnyű.
Az Európai Bizottság több könnyítést is javasolt a szabályokban, hogy a támogatások kedvezményezettjei úrrá legyenek az előrelátható nehézségeken. Az egyik ilyen módszer, hogy a kétéves határidő leteltével nem egyes projektekkel kell majd elszámolni, mint most, hanem a nagyobb halmazt képező programokkal. Ennek előnye, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret élveznek majd a pénzforrások egyes projektek között történő átcsoportosításában. További könnyítést jelenthet, hogy a kohéziós alapnál 10 és fél százalékos lesz az előleg (a strukturális támogatásoknál két év alatt csak 7%), ami a beruházások zavartalan kivitelezését hivatott elősegíteni.


A mostani reform vezérfonala a regionális politika végrehajtásának tagállamok és régiók felé történő decentralizálása és a támogatási rendszer egyszerűsítése. Ennek jegyében a jelenlegi hat helyett csak három alap lesz a jövőben: a két strukturális, a Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap, valamint  a kohéziós alap. Utóbbit egyébként teljesen a strukturális alap arcára alakítják, amelynek legfontosabb velejárója, hogy a bizottsághoz projektek helyett kész programokat kell majd benyújtani, és a projektek engedélyezése ezek alapján már a nemzeti hatóságokra száll.

A jövőben az a gyakorlat is megszűnne, hogy egy programot egyszerre több alapból is finanszíroznak. A brüsszeli bürokrácia vasszigorától rettegőknek jó hír, hogy az Európai Bizottság saját ellenőrzési tevékenységét azokra a projektekre redukálja le, amelyek megvalósításába jelentős közösségi forrásokat vonnak be. Általában elmondható, hogy a tagállamok felelőssége nő majd a pénzek rendeltetésszerű felhasználásának az ellenőrzésében. Elsősorban az új tagállamok kedvében igyekszik járni a bizottság, amikor kiterjesztené azoknak a beruházásoknak a körét, amelyekhez a kohéziós alapból támogatásokat lehet igénybe venni.


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel


  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók