A leggyorsabb ütemben terjeszt allergiás kórt, a magyar lakosság negyede rettegve várja virágzását, idénre már tízmilliárd forintot költ az egészségügy a betegekre – néhány tény az elsőszámú közellenségről, a parlagfűről, amely ellen a XXI. században is a leghatékonyabb védekezés az irtóhadjárat.
Az Amerikából importált, s az öreg kontinensen, a Kárpát-medencében igen gyorsan terjedő növény az egyik legveszélyesebb gyom. A júliustól októberig tartó virágzási időszakban a levegőbe kerülő milliárdnyi pollentől minden negyedik ember szenved Magyarországon, s egyre többen közülük a kór szövődményként asztmások lesznek.
A parlagfű elleni védekezési módszerek hatékonysági toplistája száz év alatt nem változott: a dobogós irtómódszerek – főleg az augusztusi virágzás-boom idején – a kézi irtás, illetőleg a szakszerű kaszálás és kapálás. A módszertan spártai, de érdemes megfogadni, mert ha ezt bármilyen gépesített irtómunkával helyettesítjük, garantáltan milliárdnyi pollennel borítjuk be a környéket. Hozzáértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az ország gyomnövényekkel fertőzött területének 40-50 százalékán hosszútávú megoldást jelentene a birka- és kecskenyájak legeltetése. A kérődzők kíméletlenül bánnak a parlagfűvel, így tömeges, szervezett „bevetésük” már a virágzás előtt végezne a gyompopuláció jelentős részével, megkímélve az érintett régiót a polleninváziótól.
Bár a különböző védekezési módszerekre az utóbbi években folyamatosan nőtt az irtóhadjárat dandárját végző önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek állami támogatása, idén az országgyűlés egészségügyi bizottságának kormánypárti és ellenzéki tagjai is úgy vélik: kevés a parlagfű-mentesítésre rendelkezésre álló 700 millió forint. Annyi biztos, hogy ebből a pénzből finanszírozzák a parlagfűirtó médiakampányt; további 108 millió forintot kap az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, s a hírek szerint a parlagfű-mentesítési közmunkaprogramokra 223 millió forintnyi apanázst szerezhetnek majd a települések pályázat útján.
A parlagfűgondok feltehetőleg megnyugtatóan csak akkor oldódnának meg, ha az ingatlantulajdonosok betartanák a szabályokat, gyomtalanítanák telküket, így elkerülhetnék az akár 2 millió forintig terjedő büntetést. Ebben az esetben ugyanis a hatóság végzi el a kényszerkaszálást.
Tízszer több pénz kell a megoldáshoz
Szakértői számítások szerint fél évtizeden keresztül legalább 6-8 milliárd forintot kellene évente parlagfűirtásra fordítani, ezzel lehetne megakadályozni, hogy 2010-re ötmillióra nőjön az allergiás betegségekben szenvedők száma. Ez az összeg nagyjából tízszerese az idén ilyen célra elkülönített költségvetési pénzeknek, ugyanakkor kevesebb mint a fele az egészségbiztosító által 2006–2007-re prognosztizált gyógyszerkiadásoknak. Hozzáértők arra is felhívják a figyelmet, ha továbbra is csak csordogál az irtásra szánt állami pénz, az évtized végére képtelen lesz a költségvetés a mostani szinten finanszírozni az allergiás panaszokat enyhítő gyógykészítmények ártámogatását.
